A Koin pénzügyi startup alapító ügyvezetője és a napokban a Petőfi és Arany levelezését feldolgozó Microsoft-kampány kitaláló Mito marketingcég munkatársa, Szabó Márton volt a Kommunikáció: internet és média TDK-műhely vendége 2013. november 20-án.

A találkozó háziasszonyi szerepét Erős Katalin műhelytagunk töltötte be.

Bár Szabó Márton, az iwiw egyik alapítójaként az előadás elején kikötötte, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet beszél az iwiwről, példaként és analógiaként időről időre visszatért a témakör, például a Facebook körüli hype elülése és a fogyasztóknak a Facebooktól való, egyre erősödő elfordulása kapcsán.

Ahogy a legutóbbi műhelytalálkozónkon is elhangzott, egy hálózat annál értékesebb, minél több tagja van (ha csupán egyvalaki rendelkezik (mobil)telefonnal, akkor az nem ér semmit).

Az előadás ívét a honnan indultunk – hol állunk jelenleg – hova tartunk logika jelentette. A közösségi oldalak történetének kezdetét az jelentette, hogy az adatlapokat tartalmazó bulletin boardok és a barátokat "megjegyző" csetoldalak (mint az IRC, ICQ) jellegzetességeit összekapcsolták, ezek előnyeit egyesítették. A múlthoz fordulást a classmates.com és az osztalytarsam.hu típusú ismerőskeresők jelentették, új kapcsolatok építését (is) szolgálta a 2002-ben indult Friendster (és Magyarországon a[z i]wiw), az utána népszerűvé váló MySpace és az ezt felváltó Facebook. Részben ezek az oldalak hozták el azt a változást, hogy a korábban a demokrácia mítoszát hordozó anonimitást felváltotta az interneten a valós név használata. (A napokon belül megjelenő, A világhálóba keveredett ember című esszékötetben Szabó Márton írásában erről a témakörről olvashatunk részletesebben.)

A közösségi hálózatok által egyre inkább elmosódnak a határok a hasznos tevékenységek és a szórakozás, a magánszféra és a szakmai élet között.

Kétféle hálózattípust különíthetünk el egymástól: az expression alapú médiahálózatokat (pl. LastFM, Pandora, Deezer, Spotify, Google Music) és a relation alapú hálózatokat (pl. Facebook, iwiw, LinkedIn).

A jelenleg egymilliárd felhasználót tömörítő Facebooktól egyre inkább fordulnak el a (különösen a tizenéves korú) felhasználók, ahogy ezt egy 2013-as panelfelmérésbeli megjegyzések is jelzik: "I hate Facebook. It's just so boring." (Instagram-user); "I used to scroll down Facebook and read every single status. Now I use Vine." Ezt az attitűdváltást a Facebook is felismerte, és megvette az 50 milliós felhasználóval rendelkező Instagramot (amely eredetileg csak arra szolgált, hogy "a fotót felpimpeljék valamilyen effekttel"). A néhány másodperces videók közzétételére alkalmas Vine oldalt pedig a Twitter vásárolta fel.

És milyen szolgáltatások neveit kell (akár csak néhány hétre-hónapra) megtanulnunk? A Snapchatre napi szinten több fotót töltenek fel, mint a Facebookra (napi 400 millió fotó, a Fb. 350 milliójával szemben). A küldött képeket csupán néhány másodpercre megjelenítő, majd (elvileg!) megsemmisítő közösségi oldal jelenlegi értékét jelzi, hogy a Facebook az első, 3 milliárd dolláros vételi ajánlata elutasítása után másnap 3,5 milliárd dollárt ajánlott a cégért. A Facebook Kínában nem elérhető, a kínai tinik leginkább a WeChat oldalt használják (a 300-350 millió userből 50 millió a nem kínai). A Skype-hoz hasonlatos szolgáltatást és bőséges emotikonkínálatot nyújt a japán Line. Bankos közösségi oldal Németországban a Fidor. A startupok közösségi adománygyűjtése a Kickstarter oldal célja. Az Airbnb ún. "közösségi zimmerferi", luxus-couchsurfing. A waze oldal pedig közösségi alapon működtetett, GPS-helymeghatározáson alapuló, forgalmidugó- és útlezárás-jelző.

A digitális piac három óriás kezében van: a Facebook (ide kötődik a Zinga Farmville, Instagram, Spotify, Foursquare); a Google (amely sok-sok szolgáltatását kívánja a Google+-ra felfűzni; Youtube, Android, Picasa, Search stb.) és az eredetileg hardvergyártó Apple. A háború főként a mobilplatformért zajlik az ún. "poszt-PC korszakban" (e terminus az Apple-től származik).

Milyen trendek várhatók? Felsorolásként: hordható eszközök (wearables, pl. Google Glass, okosóra, Fitbit fitneszkarkötő), connected car (Kaliforniában már engedélyezték a sofőr nélküli autót), connected TV, mobile wallet (mobilpénztárca, fizetés mobillal), mobile health (például: infarktus előtt figyelmeztető eszköz; alvásciklusnak megfelelően ébresztő óra), indoor location és mobile advertising, distance learning (távoktatás)... Egyre népszerűbbé válik az ún. quantify self mozgalom.

A hallgatóság alig akarta elengedni az előadónkat: a sok-sok kérdés kapcsán szó esett még a Chatroulette-ről, halottak közösségi oldalas profiljáról, a Twitter népszerűségéről vagy népszerűtlenségéről, az Apple és az appfejlesztők viszonyáról, a privacy kérdéséről és a sextingről a Snapchaten, illetve az okosórákról és az ehhez illeszkedő Google Now szolgáltatásról.

Köszönjük előadónknak, Szabó Mártonnak, hogy bepillantást nyújtott a közösségi és médiahálózatok folyton változó világába.