Szófelhő
kommunikáció feladat oktatás műhely tehetséggondozás internet digilektus konferencia média stílus módszertan facebook marketing stilisztika barangoló netszótár internetkommunikáció utazás szövegalkotás borkommunikáció infokommunikáció bormarketing bibliográfia stílusgyakorlat kreatív írás digital_communication digilect emotikon tipográfia írásgyakorlat pályázat marketolingvisztika retorika digitális_kommunikáció prezentáció emoticon communication visual_communication önéletrajz visualisation reklám életrajz szövegértés tárgyalástechnika vizuális kommunikáció folyóirat üzleti kommunikáció meme szövegértelmezés vizuális_kommunikáció szövegelemzés énmárka szövegnyelvészet memes vizualitás szöveggondozás
| Önéletrajz és motivációs levél |
| 2010. december 16. csütörtök, 19:30 |
Vass Alexandra
Dolgozatomban a munkavállaláshoz hozzásegítő önéletrajzról és az ehhez kapcsolódó motivációs levélről fogok írni. „Önéletrajzot és motivációs levelet írni olyan, mintha reklámot készítenénk. A cél az, hogy eladjuk önmagunkat, vagyis bekerüljünk a potenciális jelöltek közé, és szóban is lehetőséget kapjunk” (Hajnal 2009). Nagyon fontos tehát odafigyelni számos formai és tartalmi előírásra, hogy üzenetünk megfelelőképpen célba érhessen.
Az önéletrajz Már középiskolában is megtanuljuk, hogyan néz ki egy önéletrajz, milyen fajtái vannak (például: hagyományos, amerikai típusú). Azonban manapság csak bizonyos esetekben kérnek hagyományos önéletrajzot, és általában ez párosul azzal, hogy ennek kézzel írottnak kell lennie. Hiszen ennek az önéletrajznak az előnye, hogy a fogalmazás, a kézírás háttérinformációkat árul el a jelentkezőről, és ezekre csak bizonyos munkakörökre való jelentkezés esetén van szükség. A legtöbb munkához azonban általában az amerikai típusú önéletrajzot kérik, mivel ez gyorsan elolvasható, csak a lényeg van benne, az is kategorizálva. A két típus ugyanazokat az információkat tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy a hagyományos önéletrajz írója összefüggő mondatokban ír magáról. Illetve ebben a jelentkező közöl adatokat a családjáról, és a végén megfogalmazza az önéletrajz célját. Ez utóbbi vagy szintén jelen van a modern típusú önéletrajznál, vagy kiváltja a motivációs levél, azonban erre később szeretnék kitérni. Az amerikai, más néven modern típusú önéletrajzot rövidség, áttekinthetőség, tagolt, vázlatszerű elrendezés jellemzi. Nincsenek benne összefüggő, egymásra épülő mondatok a célmeghatározás kivételével. Ezt viszont úgy gondolom, manapság lehagyják, hiszen az e-mailben kísérőszövegként vagy a motivációs levél részeként is megírhatják. A formát tekintve, a lap elején jobb oldalt helyezkedik el a fejléc, amely az életrajzíró nevét, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét tartalmazza. Az önéletrajz tartalma pontokba szedve a következő: a cél megfogalmazása, tanulmányok, szakismeret, gyakorlat, képzettség, eddigi munkahelyek, nyelvismeret, referenciaszemélyek felsorolása, esetleg hobbi. A tanulmányoknál fontos, hogy az időben legközelebbitől haladjunk a legtávolabbi felé. Ennek a résznek tartalmaznia kell az időt, hogy mettől meddig jártunk az iskolába, az iskola pontos nevét, a szako(ka)t, tagozato(ka)t. Az önéletrajzot egy személyes rész zárja, ami tartalmazza a pályázó nevét, születési idejét és helyét (Antalné−Raátz 2006).Viszont előfordul, hogy ezeket az elején tüntetik fel. A hobbijaink felsorolása esetén arra kell figyelnünk, hogy csak olyan szabadidős tevékenységet írjunk, amelynek hasznát vehetjük a pályázott munka elvégzésekor. A gyakorlati tapasztalatoknak manapság egyre nagyobb szerepük van, mert a mostani fiatalok közül szinte mindenkinek van felsőfokú képzettsége. Ez is lehet olyan munka, ami valamilyen mértékben előnyös a jelentkezett munkánk elvégzésére nézve. Akár egy-egy részfeladatot is kiemelhetünk a ránk bízott teendők közül. Például, ha marketing területen akarunk elhelyezkedni, és előtte recepciósként dolgoztunk, akkor megemlíthetjük az ügyfelekkel való kapcsolattartást. Nyelvismeret esetében a nyelvvizsga típusát, illetve annak megszerzésének idejét adjuk meg, esetleg, ha külföldön volt lehetőségünk gyakorlatban is használni az idegennyelvet, akkor ezt is írjuk bele az önéletrajzba (Hajnal 2009). Napjainkban gyakran interneten jelentkezünk munkára, ilyenkor e-mailben, csatolva küldünk önéletrajzot, illetve motivációs levelet. Általában pdf formátumban szokás ezt megtenni, ugyanis ez biztosítja azt, hogy csak olvasható legyen az önéletrajzunk. Hajnal Mónika egy cikkében felhívja a figyelmünket néhány hibára, amelyet gyakran követnek el állásra jelentkezők. Például fontos, hogy a tárgyban megjelöljük, hogy melyik pozícióra jelentkezünk, ugyanis egy nagyobb cégnél lehetséges, hogy több munkakörre is hirdettek felvételt. Komolyságot sugalljon a nevünk és az e-mail címünk. Fontos, hogy a csatolt önéletrajz neve tartalmazza a nevünket, hiszen a cég, ahova jelentkezünk, egy nap akár több száz e-mailt is kaphat, és nem kis munka átnevezgetni a csatolt dokumentumokat. Érdemes odafigyelni arra, hogy ne küldjük egyszerre ugyanazt az önéletrajzot több címzettnek. Hiszen, ha a cégek meglátják a címlistában egy konkurens cég címét, lehet, hogy nem is foglalkoznak tovább a jelentkezésünkkel. Amennyire csak tudjuk, tegyük személyessé az e-mailt. Ha lehet, használjunk személyes megszólítást, és semmiképpen ne küldjünk üres levelet, ezt spamnek hihetik, és ez is egy ok arra, hogy ne olvassák el az önéletrajzunkat (Hajnal 2009).A középiskola egy pályakezdő esetében még érdemleges információ lehet az önéletrajzban, később viszont már jobb, ha kihagyjuk. Általános iskolára viszont biztosan nem kíváncsiak a jelentkezésünk elbírálói. Figyeljünk arra, hogy személyes adataink nehogy lemaradjanak. Hiába írjuk meg ezeket e-mailben, lehet, hogy a munkáltató kinyomtatva őrzi az önéletrajzot. Olyan is előfordult már, hogy a jelentkezőnek „csak” a neve maradt le (Hajnal 2009). Igaz, hogy nyomtatásban, elektronikusan kevesebb hibát ejthetünk, mint a kézírással, de itt is figyelnünk kell néhány dologra. Átláthatóságra, rendezettségre kell törekednünk, hiszen ezeknek hiánya vagy megléte is árulkodik jellemünkről. Egy önéletrajz a következőképpen néz ki. A cím (pl. Vass Alexandra önéletrajza) feltétlenül legyen középen és félkövérrel jelölve. Ez alatt jobbra zártan egy kép elhelyezése sokat segít az interjúztató félnek a későbbi, személyes találkozáskor való azonosításban. A rend kedvéért lényeges, hogy ne használjuk egy, legfeljebb két betűtípusnál többet, illetve a bekezdéseink egy vonalban legyenek. A motivációs levél Az önéletrajz kiegészítése, kísérője a motivációs levél. Ilyet ma már többnyire nem kérnek a cégek, mivel nem igazán szolgál új információval, de előfordulhat, hogy mégis kell küldenünk. Fontos lehet, mert felkelti a figyelmet, és ösztönzi az olvasót az önéletrajz elolvasására, valamint annak részletesebb áttanulmányozására. Legfeljebb egyoldalas legyen a motivációs levél (bár inkább féloldalas egy jó kísérőlevél, a hosszúakat nem szívesen olvassák el), négy fő részből és legfeljebb négy-öt bekezdésből álljon. A levél címzéssel, megszólítással és a pozíció megjelölésével kezdődik. A bevezető részben a pályázó leírja, hogy hol látta az álláshirdetést, illetve ki ajánlotta figyelmébe az adott céget. A fő részben megfogalmazza, hogy miért szeretné megkapni ezt a munkát, miért éppen ez a munkakör lenne megfelelő a számára. Kifejti, hogy miért alkalmas a feladatra, bemutatja azokat az előnyöket, amelyeket alkalmazása jelenthet a cégnek. Összefoglalja az önéletrajzban csak vázlatosan leírt szakmai pályafutását. A záró részben kinyilvánítja várakozását, hogy személyes találkozásra is sor kerül, és leírja, hogy mikor és hogyan lép kapcsolatba a céggel. Ha a fizetési igényünkre is kíváncsi a cég, akkor ezt az információt is a motivációs levélben írjuk meg. A levél keltezéssel, aláírással és az elérhetőség megadásával fejeződik be (Borgulya 2007: 205−206). A motivációs levelet külön csatolhatjuk, illetve írhatunk egy hosszabb e-mailt is az állásadónak. Az előbbi esetben, ahogy az önéletrajznál is, fontos, hogy a dokumentum neve ne csak „motivációs levél” legyen, hanem legyen benne a címében a nevünk is. Itt is fontos, hogy a levelet névre szólóan címezzük, és ne szerepeljen benne ilyen: „Tisztelt Hölgyem/Uram!”, és főleg ne legyen „Tisztelt cím!”. Oda kell figyelni, nehogy elkövessük a következő hibákat. A hátrányainkat soha ne írjuk bele a levélbe. Korábbi munkáltatót ne szidalmazzunk, ebben az esetben arra kell gondolni például, hogy azzal indokoljuk meg a munkahelyváltást, mert az előző főnök nem fizetett időben, vagy nem jöttünk ki egymással. Mindkettő rossz fényt vethet ránk, az utóbbit nem kell magyarázni, az előbbi említése sem vall szimpatikus magatartásra. Fontos még, amire sokan nem figyelnek oda, hogy ne hónapokkal korábbi keltezésű levelet küldjünk. Ez azt a következtetést vonná maga után, hogy nem is igazán törődünk a munkakereséssel, hónapok óta csak küldözgetjük az önéletrajzunkat. Természetesen mind az önéletrajznál, mind a motivációs levélnél ügyeljünk a helyesírásunkra (Borgulya 2007: 205−206). Fontos tehát mindkét dokumentum állásra jelentkezésünkkor, hiszen ha ügyesek vagyunk, akkor felkelthetjük a munkáltató érdeklődését, és ennek következtében bebizonyíthatjuk szóban is, hogy szüksége van ránk, érdekesek vagyunk, és megfelelőek a meghirdetett munka tökéletes elvégzésére. Ha szerencsénk van, még egy-egy elfoglaltságunk is megegyezik leendő főnökünkével, és jó kapcsolatot alakíthatunk ki a későbbiekben.
Irodalomlista
2010. december
|