Szövegértés: lexikonszócikk (Hornyák Rebeka)
2014. április 02. szerda, 12:38


Két csoportot alakítunk. Mindkét csoport egy-egy lexikonszócikket olvas el: az egyik a lakodalomról, a másik a betlehemezésről. Az elolvasást követően (a cím nélkül kiadott szócikknek) címet kell adni, majd egy vázlatot kell írni, úgy hogy az a szöveg minden fontos információját tartalmazza. A csoportok kicserélik a megírt vázlatokat, amelyek alapján meg kell írni a másik csoport szócikkét.

1. Olvasd el a szöveget!
2. Adj címet a szövegnek!
3. Húzd alá a legfontosabb információkat, kulcsszavakat!
4. Írj egy rövid vázlatot, úgy hogy a szöveg legfontosabb információit tartalmazza!
5. Add át a másik csoportnak a vázlatod!
6. A kapott vázlat alapján írd meg a szócikket!
7. Olvassátok fel az elkészült szövegeket!

 

lakodalom
A házasságkötés szokáskörének legfontosabb eseménysorozata, amelynek keretében maga a házasságkötés megtörténik. Egyéb elnevezései: menyegző, nász. Rendezői a menyasszony és vőlegény szülei (örömanya és örömapa, búsanya, búsapa), akik a házasságkötés lebonyolításában segédkező tisztségviselők gyakorlati támogatásával nagyarányú házi ünnepség keretében, mulatási lehetőséget és lakomák sorát nyújtva hajtják végre, ill. szervezik meg a házasságkötéssel kapcsolatos cselekményeket. A ... folyamán történnek meg a házasságkötésnek az egyház és – 1894 óta – az állam által előírt formaságai, az esküvő és a polgári házasságkötés, továbbá a menyasszony átadása a vőlegénynek ( menyasszonyvitel), befogadása a vőlegény családjába (menyasszony befogadása), az elhálás (menyasszonyfektetés) és ennek megtörténte után a menyasszony asszonnyá válásának formai kifejezése (menyecske). Ezekhez járul a házasságkötéssel kapcsolatos anyagi természetű ügyek rendezése: a hozomány átadása és átvétele (hozományvitel) s a menyasszony násznépének az új menyecske állapotát szemrevételező látogatása. E cselekmények széles társadalmi ellenőrzését a két násznép mellett a megfigyelőként szinte folyamatosan jelen levő hívatlanok biztosították. A megelőző századokban a násznépek szerepe a védő-támogató kíséret biztosítása is volt, arra az esetre, ha a cselekmények folyamatában nézeteltérés vagy külső veszély miatt fennakadás lenne, mint ahogy a közelmúltbeli, sőt jelenkori lakodalomban is utal erre több bizalmatlanságot kifejező intézkedés (pl. kapuelzárás), erőszakos akadályozás (útelzárás) és a másik fél által kifejtett ellenállás leküzdése erőszakkal vagy diplomáciával (menyasszonyvitel). E fontos feladatokban igénybe vett násznép számára a mulatság és lakoma egyszersmind ellenszolgáltatás szolgálatukért. A múlt paraszti életformájában az egyik legjelentősebb mulatási alkalom. A... az azt rendező családok számára egyedülálló reprezentálási lehetőség. Ez alkalomból anyagi javaikat és társadalmi súlyukat a helyi társadalom érdeklődésének középpontjába állíthatták. Ez a kevésbé tehetőseket is arra csábította, hogy anyagi lehetőségeiket felülmúlva reprezentáljanak, gyakran létbiztonságuk rovására is. A... megrendezésében a násznép tagjai, a családokhoz fűző kapcsolat mértékében fizikai munkával, ételekhez szükséges nyersanyag, kész ételek (főleg sütemények), nászajándék és pénz (→ menyasszonytánc) ajándékozásával segítették a lakodalom rendezőit. A... folyamán történt meg a menyasszony és a vőlegény belépése a házasok körébe, amit formálisan is kifejeztek és elismertek a jelenlevők. A... folyamán a néphit szerint veszélyeztetett, átmeneti állapotban levő fiatal pár védelmére és jövendő szerencséjének biztosítására számtalan mágikus eljárást hajtottak végre (pl. menyasszony befogadása). A... ma is virágzó szokás, amelyből lassan kimaradnak, elkopnak a korábban jogi jelentőségű, ill. mágikus és vallásos cselekmények, megmarad azonban mint reprezentációs lehetőség és mulatási, lakomázási alkalom, s fejlődik az ajándékozás szokása. Formai megvalósításában egyre jelentősebb szerephez jutnak a városi kultúra (pl. fényképezkedés, vonulás autókon, kölcsönzői ruha stb.) elemei.
betlehemezés, betlehemes játék

Több szereplős, dramatikus játék; a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték. Hazánkban a középkorból magyar... nem maradt fenn; az első magyar szövegek a 17. sz.-ból származnak, s iskolai előadás céljára készültek. A 19–20. sz.-i paraszti... középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll. A... házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal. Két fő formáját ismerjük, az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott bábtáncoltatót. Több táji típusa alakult ki. Főbb jelenetei a következők lehetnek: kezdődhet a szálláskereséssel: József és Mária szállást keresnek, de a király, gazdag ember, kovács stb. nem ad szállást s az istállóba utasítja őket. A játék bemutathatja a keményszívűség büntetését is. A következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat s az újszülött Jézushoz küldi őket. A pásztorok elmennek az újszülötthöz s ajándékokat adnak át neki. A játék részét képezheti a Heródes-játék is, ezt azonban néha külön, vízkeresztkor adják elő. A... főszereplője a süket öreg pásztor, akinek tréfás félreértései a humor bő forrását képezik. A pásztorok félreértik az angyal latin szavát; tudatlanok de jószívűek és csekély javaikból szívesen adakoznak. Táncolnak, furulyáznak, énekelnek is. A... adománykérő formulák zárják be. A magyar játékszövegekben Benedek András több szövegcsoportot különböztet meg. A legarchaikusabbak az erdélyi játékok, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, s a pásztorok álarcot is viselhetnek. Egyik érdekes példája a Dunántúlra települt bukovinai székelyek csobánolása. A dunántúli játékokban a pásztorok gyakran antikizáló neveket viselnek, mint Maksus, Koridon, Titirus s a barokkos irodalmi divatot tartották fenn. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg e játékokban.

Felhasznált irodalom: Magyar néprajzi lexikon

 

Keresés

Google-ajánlat