Szófelhő
kommunikáció feladat oktatás műhely tehetséggondozás internet digilektus konferencia média stílus módszertan facebook marketing stilisztika barangoló netszótár internetkommunikáció utazás szövegalkotás borkommunikáció infokommunikáció bormarketing bibliográfia stílusgyakorlat kreatív írás digital_communication digilect emotikon tipográfia írásgyakorlat pályázat marketolingvisztika retorika digitális_kommunikáció prezentáció emoticon communication visual_communication önéletrajz visualisation reklám életrajz szövegértés tárgyalástechnika vizuális kommunikáció folyóirat üzleti kommunikáció meme szövegértelmezés vizuális_kommunikáció szövegelemzés énmárka szövegnyelvészet memes vizualitás szöveggondozás
A csoportmunka, a kooperáció fontosságáról |
2011. augusztus 28. vasárnap, 20:46 |
Az OMHV alapján felmerült kérdések:
Miért van minden kurzusomon csoportmunka? Muszáj ez? És miért a diákok értékelik egymás munkáját? Nem lenne egyszerűbb a tanári értékelés?
„Az együttműködés-képtelen, versengő, önleértékelő, kockázatkerülő magatartásformák megváltoztatásában fontos lenne, hogy ne csak versengő, hanem együttműködő feladatokat is kapjanak a diákok, ahogyan ez Angliában már megszokott gyakorlat. A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a magyar iskolában a feladatok 90%-a versengő típusú! Pedig a kooperációra való hajlandóság ma mind a magánéletben, mind a munka világában nélkülözhetetlen tulajdonság.″
Csermely Pétert idézi az iot.hu
„Míg az egyetemeken a teljesítményt a vizsgákkal egyénileg és időszakosan értékelik (ezzel a visszajelzés ki is merül), addig a valós élet ettől gyakran különbözik: a feladatokat csoportosan és folyamatosan kell elvégezni. [...] A magyar oktatási rendszer eredményesebbé tételéhez szükséges ezeknek a képességeknek a fejlesztése is. [...] A formálisnál azonban gyakran fontosabb és a fejlődés szempontjából eredményesebb az informális visszajelzés. Az informális visszajelzés ereje őszinteségükben rejlik, hiszen a visszacsatolás külső erő hatása nélkül történik, következmények nélküli és egyetlen célja az eredményesebb együttműködés fejlesztése. [...] Az oktatási módszertant érdemben tudnák gazdagítani a valós vagy akár csak szimulált élethelyzetekből származó tapasztalatok. [...] Ennek elősegítésére [... egyik] lehetőség a tehetséggondozás és teljesítményértékelés minél életszerűbb megközelítése: a vizsgákon szerzett érdemjegyek mellett számos más tényező mutathatja a diákok teljesítményét. Ezek átláthatóbbá tétele (az egyedi ösztöndíj-pályázatokon túl) és az egyéni teljesítmények mellett a csapatszintű teljesítmények széles körű elismerése jelenthetné az első lépéseket ebben az irányban.″ Részletek Strohmayer János (McKinsey) Gyakorlati vezetőképzés Magyarországon című cikkéből
|