A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága Frazeológia – az emberi világkép tükrözője című konferenciáját 2015. június 24-én az ELTE BTK Gólyavárában rendezte meg. A hashtag mint új frazeologizmus? című előadásomban egy új, minimális szövegnek tekinthető szövegforma, a hashtagek és a frazeologizmusok kapcsolatát vizsgáltam.

A hashtag egy internetes címketípust, egy metaadatbejegyzést jelöl, amelyet elsősorban közösségi és mikroblogoldalakon használnak. Elsődlegesen arra szolgál, hogy a felhasználók könnyebben megtalálhassák az egyazon témához tartozó tartalmakat. Az előadás egy gondolatkísérlet folyamatát mutatta be: azt céloztam e munkával, hogy a hashtag és a frazeologizmusok kapcsolatát megvizsgáljam. Feltételeztem, hogy az állandósulni látszó hashtagek magukon viselik a frazémák legfontosabb megkülönböztető jegyeit, és a frazeologizmusok egy új típusát képviselik. A vonatkozó szakirodalom és a definíciók alapos áttekintése, a frazémajegyek vizsgálata után arra jutottam, hogy a hashtageknek ugyan vannak állandósultságra utaló jegyeik, a pragmatikai kötöttség erősebb és a lexikai kötöttség gyengébb foka is megfigyelhető bennük, továbbá az ismert frazématípusok közül a tágabb értelemben vett frazémameghatározások alapján a rendszerbe illesztett helyzetmondatokkal, konvencionális szójárásokkal mutatnak fel legtöbb közös vonást, azonban általánosan véve sem szemantikai, sem valódi lexikai kötöttséget nem lehet bennük kimutatni. A címben feltett kérdésre – egyelőre – inkább nemleges választ adhatunk, ám nem zárhatjuk ki, hogy a későbbiekben előfordulhatnak erőteljesebb frazémajegyeket viselő hashtagek.

Az előadás diasora