Ahogy a hallgatók látták (KIM 130502)
2013. május 13. hétfő, 09:49

A legutóbbi KIM-találkozón részt vevő hallgatók beszámolót írtak az eseményről. Íme egy válogatás ezekből a szövegekből:

Balogh Szilvia
Egy geek orvos harca az e-páciensekért – dr. Meskó Bertalan előadása a KIM-ben

2013. május 2-án teljesen megtelt a nyelvészkönyvtár dr. Meskó Bertalan előadására, aki az új kommunikációs, információs technológiák és az orvostudomány lehetséges kapcsolatáról tartott előadást. A központi kérdés az volt, hogy webet használva hogyan lehet segíteni beteget és orvost egyaránt.
A Stanfordon, a SOTE-n és a Corvinuson is kurzusokat tartó orvos egy olyan alapigazságra hívta fel a figyelmet, amelyet hajlamosak vagyunk elfelejteni, mégpedig, hogy a kommunikáció óriási erőforrást jelent, csak tudni kell használni. A crowdsourcing az orvoslásban csak akkor működik, ha ismerjük a résztvevőket. Az információtúltengés mindenkit érint, megfelelő szűrőrendszer kiépítése (elsősorban a szakmai szempontból megbízható kör kiépítése) viszont alkalmassá teszi a különböző közösségi oldalakat például a hatékony diagnosztizálásra.
Megismerhettünk e-pácienseket (Karinthy Frigyes volt az első, aki a tüneteivel kapcsolatos kutatásaiban leggyakrabban felbukkanó orvost kereste meg betegségével). Hallhattunk például a pozitív terhességi tesztjének képét egy közösségi oldalon publikáló kamasz fiúról, akit ez után világosítottak fel arról, hogy ez a hererák egy tünete is lehet, valamint a betegségére pályázatot író betegről is. A mai orvos társadalom azonban hagyományos módszereket használ mind a képzés, mind az aktív munka folyamán, távolságot tart az e-paciensektől és nem törődik a digitális forradalom által megjelent lehetőségekkel, félti magát az információs túlterheltségtől. Az e-betegeket most még szakadék választja el az orvosoktól. Ezt a szakadékot szeretné csökkenteni Meskó Bertalan azáltal, hogy a fiatal orvostanhallgatóknak tart előadást közösségi médiáról az orvoslásban, és ezt segíti az általa megtervezett online kurzus is, amelyet a világ különböző pontjain használnak. A webicina oldal is ezt a távolságot hivatott csökkenteni: ezen az oldalon össze vannak gyűjtve a legfontosabb orvosi témájú források.
Az előadás nagyon jól fel volt építve, érdekes volt, követhető, információdús és mégis feldolgozható. Olyan témát mutatott be, amely mindenkit érint, mind az egészségügy oldaláról, mind pedig a digitális írástudásban rejlő lehetőségek újragondolásának terén. A kommunikáció és a kreativitás csodákra képes.

 

Józan Tamás
Legelőször is ki kell jelentenem, hogy egy zseniális előadásnak lehettem tanúja. Bevallom őszintén, a biológia mindig is közel állt hozzám, és üdítő volt újra egy hozzá kapcsolódó témáról hallgatnom valamit. Ehhez járult hozzá a fantasztikus előadói stílus, ami még inkább élvezetessé tette. Ami a témát illeti, azzal kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Mindenképpen érdekesnek volt mondható. Sosem gondoltam volna, hogy az internetet ilyenképpen fel lehet használni orvosi célokra. Valóban ez a jövő. Ugyanakkor éppen ez az, ami miatt kissé aggódom is. Olybá tűnik valamennyire, mintha túl gyorsan fejlődnénk, túl gyorsan terjedne az informatikai életmód mindennapjainkban. Nem tudok egyszerűen ilyen szinten megbízni a technológiában. Elhangzott például az előadáson a crowdsourcing fogalma, valamint az, hogy megfelelő ismeretségi viszony szükségeltetik a működéséhez. Akaratlanul is felmerült bennem a kérdés, hogy ámbár itt most szakemberekről volt szó, a valós életben gyakran csak másodkézből szerzett információt kapunk még olyan emberektől is, akiket egyébként nagyon jól ismerünk, és megbízunk bennük. Miként tudjuk ellenőrizni az információ hitelességét? Mindenekelőtt a legfontosabb egyfajta kritikai gondolkodás kialakítása lenne, ami alatt azt értem, hogy a befogadók, illetve kérdezők tudják, hogy nem szabad mindent elhinni, valamint igénye van például a könyvtárban szakkönyvekben utánajárni az információ hitelességének.
A másik számomra különös elképzelés volt, hogy a beteg diagnosztizálja magát, és az orvoshoz már célirányosan fordul. Az emberi természet hajlamos arra, hogy túlreagáljon dolgokat, így egy egyszerű anyajegyben képes bőrrákot látni. Erre természetesen fel lehetne vetni, hogy azért fordul mindezek után az orvoshoz, hogy ellenőrizze mindennek a tényszerűségét, ám az nem olyan, mintha kezdetektől fogva az orvos véleményére alapoznánk. Voltaképp azon a ponton nyugodtam meg, mikor elhangzott, hogy az orvos-páciens viszonyt nem lehet helyettesíteni gépekkel, mert ki kell alakítani egy bizalmi viszonyt.
Látható, hogy nem fejeztem ki pontosan magam az előadással kapcsolatban. Ez azért van, mert nem is tudom, mégpedig azért, mert egyrészről ámulatba ejt, hogy mi mindenre vagyunk már most képesek, és mennyire modernnek tűnik az e-páciensek létezése, másrészről viszont valamiért egyfajta ellenállással viseltetek az internet és a technológia beágyazódásával szemben, mind az oktatást, mind már az orvoslást illetőleg. Emiatt az ellenállás miatt próbálok lépten-nyomon fogást találni az előadáson, valamit, ami alapján azt mondhatom, hogy életképtelen a felvetés, ám jól tudom, hogy nem az. Ez a jövő, az információs társadalom által konstruált jövő.

 

Boda Emese
Lépések a jövő felé
Felhasználóként, hallgatóként és leendő tanárként is nagyon hasznos volt számomra Dr. Meskó Bertalan előadása. Úgy gondolom, a sikeres kommunikáció az élet minden területén fontos, hiszen, ahogy az orvosi jövőkutató fogalmazott: „a kommunikáció mindenkire hat".
A digitális technológia új utakat/csatornákat nyit a kommunikációban, annak új formáit hozza létre, de ezek helyes, célszerű használatát meg kell tanulnunk. Egyetértek abban Meskó Bertalannal, hogy meg lehet és meg is kellene tanítani az eszközök célszerű használatát; például hogyan szűrjük meg az információt, vagy hogyan válogassunk a források között. Úgy vélem, az internet, a közösségi oldalak célszerű használatát, az információ szűrését, a multimediális szövegek értelmezését érdemes tanítani, nem csak az orvosoknak, de az iskolákban is. Ebben a magyartanár is fontos szerephez jut, hiszen ő az, aki a diákokat a kommunikáció, vagy a retorika tudományainak alapjaival megismerteti. Lózsi Tamás a Multimediális szövegek értése című tanulmányában (Anyanyelv-pedagógia 2012) felhívja a magyartanárok figyelmét arra, milyen fontos, hogy a multimediális reklámszövegek által használt retorikával megismertessük a diákokat, hogy kritikus befogadókká neveljük őket.
Meskó Bertalan előadása érdekes, színes és érthető volt. Példáit többnyire a mindennapokból merítette, így közelebb vitte a témát a hallgatósághoz. Ámulva hallgattam ezeket az esteket; a crowdsourcing segítségével megtalált számítógéptolvajt, az EKG-vizsgálatot végző iphone-tokot vagy a kickbeet.
Rendkívül hasznosnak találtam a tanulók motiváltságáról szóló gondolatait is. A mai gyerekek, az úgynevezett „Y generáció", majd a „Z nemzedék" tagjai a digitális technológia világában nőnek fel. Ebben a megváltozott környezetben átértelmeződik a tanulás és tanítás fogalma és persze a tanár szerepköre is. A diákoknak szüksége van az állandó motivációra. Nagyon jó ötletnek tartom, és én is szívesen alkalmaznám a „challenge-ket" és a pontok gyűjtését.
Ugyanakkor fontosnak tartom Meskó Bertalan zárógondolatait is, miszerint a személyes kapcsolattartás és kommunikáció nem helyettesíthető, sőt elengedhetetlen része az életünknek.

 

Safi Gábor
Egy geek orvos harca az e-páciensekért. Beszámoló a KIM műhely programjáról
A kommunikáció: internet és média műhely 2013. május 2-án megrendezett programjának vendége dr. Meskó Bertalan, 28 éves orvos-genetikus, a Semmelweis Egyetem oktatója és több híres külföldi egyetem óraadója volt, aki saját történetén keresztül mutatta be az orvostudomány és a közösségi média összefonódását.
Meskó Bertalan saját önmeghatározása szerint geek, azaz olyan ember, akinek a modern technológia nemcsak eszköz, hanem hobbi is egyben. Tanulmányai alatt döbbent rá arra, hogy sok orvos és professzor az internet legalapvetőbb lehetőségeit sem tudja kihasználni, holott a modern kommunikációs csatornák nem csak a tudományos informálódást, de az orvos-beteg kapcsolatot is újra tudnák értelmezni. Ez a felismerés azonban nem jött egyik napról a másikra.
Az internet számtalan lehetőséget nyújt az információszerzésre, weboldalak és RSS-csatornák tömkelege ontja magából a híreket, főleg egy olyan széles tudományág esetében, mint az orvostudomány. Ez akaratlanul is információs túlterheltséget okoz, ami bizonyos szűrő nélkül áttekinthetetlen lenne. A közösségi média erre is gyógyír: a Facebookon kialakult szakmai közeg ki tudja emelni a fontos és hasznos híreket.
A közösségi hálózatok másik pozitívuma a crowdsourcing, azaz a közösségi problémamegoldás. Ez sajnos az egészségügyben nem működik, csak feltétlen bizalom és személyes ismeretség esetén. A probléma tehát adott: egyrészről vannak az e-páciensek, akik a világhálóról tájékozódva szeretnének gyógyulni, másrészről szükség van olyan orvosokra, akik ezt az igényt ki tudják elégíteni. Ez indította el az előadót az útján.
Meskó Bertalan jelenleg előadásokat tart a világ számos pontján a közösségi média, valamint a mobiltelefonok és tabletek nyújtotta lehetőségekről, orvosi szempontból. Ez a fajta megközelítés annyira újszerű, hogy saját nevet is kapott: medical futurism, azaz orvosi jövőkutatás.
A jövő pedig sok tekintetben már meg is érkezett. A tablet- és okostelefon-alkalmazások mind az orvost, mind a beteget segítik, az iPhone-hoz EKG-ra alkalmas telefontokot gyártanak, a NASA és az egyetemek is komolyan elkezdtek foglalkozni az orvosi jövőkutatással, a Google Glass pedig alapjaiban fogja megváltoztatni az orvoslás mai módját. Ha az információs forradalom által elhozott hatalmas kreativitási hullámnak csak egy kis szelete érintené az orvostudományt, az is hatalmas előrelépés lenne, de egyvalamin nem lehet változtatni. Az orvoslás csak és kizárólag személyes lehet.

 

 

Erős Katalin
KIM-es program
Dr. Meskó Bertalan: Egy geek orvos harca az e-páciensekért. Beszámoló
2013. május 2-án dr. Meskó Bertalan tartott előadást az orvostudomány és az internet kapcsolatáról az ELTE BTK-n. A magát geeknek valló orvos a modern orvostudományról, a legújabb technikai újításokról és világszerte egyedülálló tevékenységéről beszélt. Az előadás utáni beszélgetést Németh Luca Anna moderálta.
Meskó Bertalan szerint az információs túlterheltség elkerülhetetlen, azonban számos módszer létezik a számunkra hasznos információk kiszűrésére. Személyes tapasztalatai szerint egy idő után megterhelővé vált rendszeresen meglátogatni a számára fontos internetes oldalakat, így az RSS-t hívta segítségül. Azonban a legújabb cikkekről kapott több száz értesítés is zavaró volt, így a közösségi oldalakon az érdeklődési körének megfelelő kapcsolatrendszert épített ki. Ez a humán intelligencia általi tartalomszűrés tűnt eddig a leghatékonyabb és legkényelmesebb megoldásnak. A fiatal orvos blogot is ír. Már körülbelül ötezer cikkel rendelkezik, HVG-díjat kapott, és mintegy ötmillióan olvassák a bejegyzéseit.
Az internet velejárója az e-páciensek elterjedése. Meglepő azonban, hogy az első „e-páciens" Karinthy Frigyes volt, aki könyvtárban nézett utána a betegségének, s egy könyv által talált rá egy német orvosra, akivel fel is vette a kapcsolatot. Történetét az „Utazás a koponyám körül" című művében foglalta össze. Már korunkbeli eset annak a találmánynak a szabadalmaztatása, amely Twitter-üzenetet küld az édesapának a fejlődő magzat mozgásairól. A Kickbee nevű műszert egy amerikai férfi találta fel, aki elfoglaltságai miatt nem lehetett felesége közelében a terhesség alatt. Az e-páciensekre az egyik tipikus példa az a fiatal fiú, aki poénból végzett el egy terhességi tesztet, az eredmény azonban pozitív lett. A tesztről készült kép a Facebookon sok „lájkolóra" talált, azonban az egyik hozzászólás korántsem volt vicces: hererák is okozhatja a HCG-hormon arányának a megnövekedését a szervezetben. Így vált a fiú e-pácienssé.
Meskó Bertalan szerint az internetes gyógyítással az a baj, hogy az orvosok, bár nagy szaktudással rendelkeznek, nem használják azokat a technikai csatornákat, melyek már a betegek körében elterjedtek. Ezáltal egy űr keletkezik a két fél között. Az orvos két lépésben látja a probléma megoldását: egyrészt emelni kell a közösségi média színvonalát, másrészt a fiatal medikusoknak oktatni kell a digitális íráskészséget. Érdekesség és egyben nagy büszkeség, hogy ilyen jellegű orvosi képzés világszerte egyetlen van: a Semmelweis Egyetemen, s a kurzust maga Meskó Bertalan vezeti. Egyetemi oktatóként számos kreatív módszert dolgozott ki arra, hogy a hallgatói minél maradandóbban elsajátíthassák az ilyen irányú orvosi ismereteket. Törekszik arra, hogy minden technikai újítást megszerezzen, megmutathasson. Az előadásra is magával hozta például azt az iPhone-tokot, amelyben beépített EKG van. Európában egyedül ő rendelkezik ilyen eszközzel.
A világ egyetlen orvosi jövőkutatója szerint fontos, hogy az orvosok éljenek a technika nyújtotta lehetőségekkel. Bizonyított tény ugyanis, hogy az iPad segítségével tanuló stanfordi egyetemisták jobban teljesítenek, mert az oktatás interaktívabb, s a tananyag egy helyen megtalálható. Szintén fontos szempont, hogy tíz éven belül sok vizsgálatot (EKG, vérnyomásmérés) akár saját okostelefonunkkal is elvégezhetünk majd. E technikai vívmányok ellenére azonban Meskó Bertalan is a személyes kontaktust és a bizalmat tartja az orvoslás alapjának. Az orvosról a http://themedicalfuturist.com/ oldalon kaphatunk további információkat.

Módosítás dátuma: 2013. november 23. szombat, 13:40
 

Keresés

Google-ajánlat