Szófelhő
kommunikáció feladat oktatás műhely tehetséggondozás internet digilektus konferencia média stílus módszertan facebook marketing stilisztika barangoló netszótár internetkommunikáció utazás szövegalkotás borkommunikáció infokommunikáció bormarketing bibliográfia stílusgyakorlat kreatív írás digital_communication digilect emotikon tipográfia írásgyakorlat pályázat marketolingvisztika retorika digitális_kommunikáció prezentáció emoticon communication visual_communication önéletrajz visualisation reklám életrajz szövegértés tárgyalástechnika vizuális kommunikáció folyóirat üzleti kommunikáció meme szövegértelmezés vizuális_kommunikáció szövegelemzés énmárka szövegnyelvészet memes vizualitás szöveggondozás
| Amikor a tanácsadó kér tanácsot |
| 2012. november 14. szerda, 11:29 |
|
Szemináriumon botlottam egy érdekes kérdésbe:
Belső levelezőlistánkon feltettem kérdése(i)met a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodában dolgozó munkatársaknak. Az alábbi válaszok érkeztek (amelyeket ezúton is köszönök):
A kérdéses példákban a díj szó olyan előtaghoz járul, amely – ahogy az OH. fogalmaz: – „önmagában nem tulajdonnév, de az elnevezésben tulajdonnévi értéket kap”. Ilyenkor az előtag minden különírt tagja nagy kezdőbetűs, a díj szó pedig kisbetűsen különírandó. Vagyis helyesen: Arany Málna díj, Ezüst Medve díj. (Ez a megfogalmazás azért sántít egy kicsit, hiszen „önmagukban" is használatosak ezek a tulajdonnevek: Arany Málnára jelölték; megnyerte az Ezüst Medvét.)
A díj szó akkor írandó nagybetűsen, ha az előtaggal valamilyen jelzős szerkezetet alkot, mint például: Innovációs Díj, Osztrák Állami Díj. (OH. 226.)
És ahogy szokott, rögtön felmerült egy másik kérdés is:
Nekem még az is „rejtély", hogy a példákban elvileg anyagnévi összetételekről van szó, mégsem egybeírva látom őket. Az Aranymálna díj és az Ezüstmedve díj lennének a teljesen szabályos formák... (Talán a díjnevek eredeti alakjait nem sikerült mindenben a magyar helyesírási szabályokhoz idomítani?)
Erre is azonnal érkezett válasz:
A díjnevekről írottakkal egyetértek, az anyagnévi fejtegetéssel viszont nem.
Az anyagnévvel való egybeírás akkor érvényes, ha az illető tárgy az adott anyagból van (OH. 117: anyagnévi jelzős kapcsolatokban "az előtag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy milyen anyagból készült: aranygyűrű (de: arany gyűrű, ilyenkor a jelző a gyűrű színét jelöli)". A medve és a málna nem aranyból vagy ezüstből van, még talán a díjként átadott tárgy sem, legfeljebb a színük olyan, illetve be vannak futtatva az adott fémmel. Az OH. az arany címszóban viszont nem hozza ezt a különbséget.
Igen ám, de...
ezen hosszan lehetne vitatkozni...
Én az aranyérem/ezüstérem példájából indultam ki. Ahogy az érmeknél, úgy más díjaknál sem hinném, hogy (szín)aranyból vagy (szín)ezüstből lenne az összes külön darab, amit kiosztanak... Értelmezésemben sokkal inkább az adott anyagra (mint értékre, minőségre) utalnak, nem pedig a színére. Szerintem ezért kellene egybeírni őket.
A díjas kérdésre válaszokat kaptam. Ezek szerint a díjneveket a jelenlegi szabályozás szerint háromféleképpen lehet írni, példatípusok alapján:
De felvetődött egy, az anyagnévi szabályokhoz kapcsolódó újabb probléma.
Hát így levelezünk, manyszisok. Köszönöm kollégáimnak a kérdéses pontokat egyértelműsítő és a továbbvivő hozzászólásokat! |
