A horvátországi nyaralás után otthon csak három órát töltöttem, gyors átcsomagolás (négy fürdõruha helyére négy pulcsi), aztán irány Budapest, onnan pedig Zürich, majd Bern.

...

Már egy hete itt vagyunk Svájcban. Most nem csak kirándulunk és élvezzük a svájci létet (sajtokat, borokat, csokikat...), mint tavaly, hanem félműszakban dolgozunk is. Persze a kirándulások sem maradnak el: nagy séták Bernben, szombaton a kétnyelvű Biel/Bienne-ben jártunk; egyik délután pedig Bern legmagasabb pontján, a Gurtenen, kötélpályás vasúttal.

Az idő nagyon meglepett, különösen a sutivani mediterráneum után, szinte novemberi, esős, szomorkás − augusztusban (megadta a gyerekeknek az alaphangulatot az iskolakezdéshez, múlt hétfőre).

Csütörtökön nem dolgoztunk, hanem múzeumban voltunk, a történeti múzeumot rendezték át az Einstein-évforduló kapcsán. Nagy szerencsénk volt, hiszen éppen elkaptunk egy német nyelvű idengenvezetést, így kommentárral együtt tudtuk végignézni a kiállítást. Nem is hagyományos értelemben vett kiállítás, hiszen több dologhoz hozzá lehetett érni, ki lehetett próbálni. De ami különösen tetszett: a múzeum kertjében berendeztek egy fizikai kísérleti terepet "Erlebnispark Physik" néven, itt aztán mindent ki lehetett, sőt ki is kellett próbálni: a vízpumpát, a prizmát, mikroszkópokat, távcsöveket, egymásnak csapódó golyókat-ingákat, pörgettyűket, óriási mókuskereket, vízimalmot, lehetett nagyítóval tüzet gyújtani. Sőt még egy előadást is elcsíptünk: egy fiatal srác tartotta, az elektromosságról (a kedvünkért nem schwyzerdütschül, hanem hochdeutschul beszélt): megmutatta a teljesítménymérést, a generátort, az elektromotort, csiholtunk 11 ezer voltos áramot, ott szikrázott előttünk − nagyon élvezetes és érthető minifizikaóra volt!