Szófelhő
kommunikáció feladat oktatás műhely tehetséggondozás internet digilektus konferencia média stílus módszertan facebook marketing stilisztika barangoló netszótár internetkommunikáció utazás szövegalkotás borkommunikáció infokommunikáció bormarketing bibliográfia stílusgyakorlat kreatív írás digital_communication digilect emotikon tipográfia írásgyakorlat pályázat marketolingvisztika retorika digitális_kommunikáció prezentáció emoticon communication visual_communication önéletrajz visualisation reklám életrajz szövegértés tárgyalástechnika vizuális kommunikáció folyóirat üzleti kommunikáció meme szövegértelmezés vizuális_kommunikáció szövegelemzés énmárka szövegnyelvészet memes vizualitás szöveggondozás
| Ember és tértechnológiák (VLL) |
| 2012. február 03. péntek, 21:23 |
|
Ezzel a címmel tartotta Szabó György egyetemi docens a pontosan százperces előadását a Visual Learning Lab idei első találkozóján, 2012. február 2-án.
Az ember és technika kapcsolatát mindig is a spontaneitás és tervezés kettőssége jellemezte. Erre példaként az előadó a tavaly őszi vörösiszap-katasztrófát hozta fel.
A „hely” növekvő fontosságát jelzi az is, hogy a hétmilliárdnyi (és tovább szaporodó) Föld-lakosság miatt gazdasági értelemben a szűkös javak közé tartozik.
Jim Gray szerint jelenleg a negyedik paradigma korát éljük. Ez a négy paradigma a következő:
1. empirikus, tapasztalati tudomány
2. teoretikus modellek
3. szimuláció
4. e-tudomány, adatfeltárás: empíria + teória + szimuláció integrálva.
A kérdés további dimenziója a térbeli kontroll kérdése. Például kinek a tulajdona a pozíciónk? A sajátunk, a GPS-é, a Google-é, a telefonszolgáltatóé stb.? Kinek van joga megfigyelni azt, hogy egy üzletben milyen útvonalat járunk be, merre fordítjuk a tekintetünket?
Manapság „belefulladunk a digitális információba”, a tömegadat világát éljük, hiszen képesek vagyunk a közel valós idejű információkinyerésre. Például a Google egyetlen tranzakcióról legalább 200 patternt, azaz személyiségi fogyasztói adatot rögzít. Digitalizáljuk az egész világot, már zetabyte mértékegységgel mérhetjük az adatok sokaságát (csak emlékeztetőül az adatmértékegységek előtagjai: kilo-, mega-, giga-, terra-, peta-, exa-, zeta-, yotta-). De vajon ki fogja ezt az adatmennyiséget elemezni, feldolgozni?
További tértechnológiai adatgyűjtési lehetőség az in-house feltérképezés, azaz a virtuális belső terek feltárása (és esetleges közzététele a neten). Ennek továbbmutató változata szerint akár Budapestről is bevásárolhatunk virtuálisan a párizsi Lafayette áruházban, úgy, mintha ténylegesen jelen lennénk az üzletben.
További kérdés a különféle szolgáltatók (szava- vagy képe-) hihetősége. Erre példaként egy hollandiai NATO-bázis képe szolgált: egyrészt a Google Mapsben, másrészt a Microsoft Bingben. Mindkét ábrán alaposabb szemlélődés nélkül látszik, hogy manipulált képek (például ugyanaz az erdőelem legalább kilencszer szerepel a montírozott képen).
Egy ábra kapcsán két dologra hívta fel a figyelmünket az előadó:
1. a jóslás mindig kockázatos;
2. kételkedj az internetes forrásokban!
(VÁ)
|