Szófelhő
kommunikáció feladat oktatás műhely tehetséggondozás internet digilektus konferencia média stílus módszertan facebook marketing stilisztika barangoló netszótár internetkommunikáció utazás szövegalkotás borkommunikáció infokommunikáció bormarketing bibliográfia stílusgyakorlat kreatív írás digital_communication digilect emotikon tipográfia írásgyakorlat pályázat marketolingvisztika retorika digitális_kommunikáció prezentáció emoticon communication visual_communication önéletrajz visualisation reklám életrajz szövegértés tárgyalástechnika vizuális kommunikáció folyóirat üzleti kommunikáció meme szövegértelmezés vizuális_kommunikáció szövegelemzés énmárka szövegnyelvészet memes vizualitás szöveggondozás
| Horvátország (2005. nyár) |
| 2011. április 03. vasárnap, 13:26 |
|
Július végén indultunk tízesben a horvát tengerpartra − az unokatestvéremékkel, egy baráti családdal és egy kedves barátommal (ő lett a cserebogár...). Éjszaka utaztunk, tehát a tájnézés ezúttal elmaradt. Egészen Splitig leautóztunk, ott aztán kompra szálltunk (kompon álltunk es egy dalt is komponáltunk), Brac (kalapos cével) szigetéig, Supetarig meg sem álltunk, onnan pedig néhány perc autózással eljutottunk a kis faluig, Sutivanig.
Mivel túl korán érkeztünk (az előttünk lévő turnus még az apartmanban volt), azonnal belevetettük magunkat a 26-27 fokos tengerbe... Kis déli pihenő után rögtön ismét a strandon termettünk, és lógattuk a lábunkat, süttettük a hasunkat, kényeztettük a szemünket! Vasárnap-hétfőnk hasonlóképpen telt, szinte egész nap a strandon, sétálással, biciklizéssel, tengerparti sziklákon barangolással, kagyló-, csiga- és rákgyűjtéssel. Minden este nagy sétát tettünk a pálmafás sétányon, a kellemesen szellős tengerparton, és kihagyhatatlan program volt az olasz módra fagyipörgetős-forgatós fagylaltos is.
Kedden hajókirándultunk Omišba, elhagytuk Brac szigetét a Splittől kicsit délre fekvő városka kedvéért. A nyugis hajókázás után Omišban átszálltunk kisebb csónakokra, és egyórányit hajóztunk egy édesvizű folyón, sziklák között az omiši kanyonban, roppant mód élveztük. A víz annyira tiszta volt, hogy gyakran nemcsak halakat, hanem a folyó alját is láthattuk.
Szerda reggel Supetarba mentünk csapatostul, sétáltunk a kikötőben. Utána átkompoltunk Splitbe, megnéztük a 4. században épült Diocletianus-palotát, szfinxszel, régi szobrokkal. A negyven centi magas lépcsőkön felbóklásztunk a templom harangtornyába, de megérte: fenséges látvány tárult elénk az egész városra és a kikötőre. Ettünk egy olvadós-folyós-remek fagyit. Nagyon megtetszett ez a mediterrán város. Különleges volt a hangulata, aznap este volt a Hajduk Split−Debrecen focimeccs is (gondolkodtunk, hogy élőben nézzük meg, ha már egyszer..., de megrettentünk a kicsit hevesebb drukkerektől, így inkább) este egy pizzériában szurkoltuk végig a már az odavágón, majd az első percben eldőlt meccset...
Közben az idő eléggé elcsúnyult, másnapra talán nyolc fokot is hűlt a tenger, és másfél méteres hullámok kényeztettek minket. A matracszörfölés is élmény! Csak nem lehetett órákat a vízben lenni, tízpercenként melegedős félórát kellett tartani... A hűvösebb idő miatt és alatt a szomszédos falut, Milnát is felfedeztük. Szombaton már javult az idő, napsütés, havaj, strand... A jetski sem maradt ki.
Vasárnap este Supetarba mentünk, sajnos az eső elmosta a szabadtéri programokat, de mi kitartóak voltunk, és találtunk is egy halsütödét, ahol osztogatták a grillezett tengeri halakat meg a hozzávaló ellátmányt.
Hétfőn ragyogó időben nyolcórás műszakot töltöttünk a strandon, nem is volt kedvünk felmenni a házikóba - mindent kipróbáltunk még egyszer: búvárkodás, matracolás, úszkálás, lebegés, napozás, csigagyűjtés (nagy szatyornyival vittem haza), köves és homokos strand.
Kedden fájó szívvel, hangos "szia, Sutivan" kiáltással hagytuk el ezt a csodás kis falut.
Rengeteget nevettünk, nagyon jó társasag volt a tízes csapatunk. |