Szófelhő
kommunikáció feladat oktatás műhely tehetséggondozás internet digilektus konferencia média stílus módszertan facebook marketing stilisztika barangoló netszótár internetkommunikáció utazás szövegalkotás borkommunikáció infokommunikáció bormarketing bibliográfia stílusgyakorlat kreatív írás digital_communication digilect emotikon tipográfia írásgyakorlat pályázat marketolingvisztika retorika digitális_kommunikáció prezentáció emoticon communication visual_communication önéletrajz visualisation reklám életrajz szövegértés tárgyalástechnika vizuális kommunikáció folyóirat üzleti kommunikáció meme szövegértelmezés vizuális_kommunikáció szövegelemzés énmárka szövegnyelvészet memes vizualitás szöveggondozás
Magánlevél különféle szerzők stílusában |
2009. október 10. szombat, 12:23 |
Tóth Petra feladata: A fiktív leveleket Veszelszki Ágnes kommunikációs csoportjába járó hallgatók készítették.
Drága, szívből imádott kuzinom! Örömmel hallám, hogy a házasulandók életkorába lépett, egészséggel téve ezt. Levelemet azon okból címezem Önnek drága Húgom, mert indíttatását érzem, hogy szeretett nővéréhez híven a megfelelő irányba tereljem. Saját magamon tapasztaltam, hogy a tudományegyetem minden fiatal hölgy okulására szolgál. Úri társaságban, külhonban elismert professorok okítása által válhat rangjának megfelelő, kiművelt úri hölggyé. Nem utolsósorban hívnám fel figyelmét a kitűnő pártikra, a báró és gróf úrfiakra, akinek már annyit meséltem kiskegyedről, és őszintén epekedve várják a mielőbbi találkozást. Várom válaszát, írjon kérem, ahogy ideje engedi! Öleli, csókolja:
Baradlay Katinka grófnő [Csölle Katinka, Jókai Mór stílusában]
Kedves Urambátyám! [Dolgos Anna, Zrínyi Miklós stílusában]
Drága Szerelmes Barátném!
Vállalkozásához sikert kíván, és várja válaszát [a középkori vallásos irodalom stílusában]
Kelt: Nagyszalontán, 2009. október havának 8. napján Igen tisztelt Komám!
Laci, te! Hallod-e? Hát hogyhogy a természettudományok felé húz a szíved, mikor én mindig mondom neked, hogy a pesti bölcsészkaron kéne elkezdened a stúdiumot? Csinosabbnál csinosabb dámák ácsingóznak az óraközi szünetekben az A épület előtt, és karikírozzák ki őszülő halántékú professzoraikat. Annyi itt a feleségnek való, mint búzában a kalász. Komolyan mondom, letészem a lantot, ha megint a füled botját sem mozdítod, s hiába beszélek Neked! Rontom-bontom!
Csókoltat: János bátyád [Sipos Janka, Arany János stílusában]
|