Milyen magas egy átlagos 2 méter feletti magyar? Milyen korú egy átlagos 90 évnél idősebb magyar? Mennyi egy 5 milliárd feletti vagyonnal rendelkező magyar átlagvagyona? Mennyi tőkéje van átlagosan egy 5 milliárd dollár feletti tőkével rendelkező vállalatnak?

2013. november 5-én Mérő László matematikus-pszichológus, az ELTE PPK egyetemi tanára volt a Kommunikáció: internet és média műhely vendége.

A találkozó moderátora Massányi Kinga műhelytagunk volt, és a vendégünk bemutatása után három kérdéssel vezette fel a Hálózatok Extremisztánban című előadást: Mit jelent az Átlagisztán? Mik a fekete hattyú jelenségek? Mivel foglalkozik Mérő László legújabb könyve?

A fekete hattyú jelenség elnevezés (amely nem az azonos című filmre vonatkozik) egy libanoni (önmeghatározása szerint levantei) pénzügyes, Nassim Nicholas Taleb könyvéből származik. Mérő László szerint a könyv népszerűsítése is már egyfajta fekete hattyú, hiszen egy egyrészt nagyon okos, másrészt teljességgel zavaros könyvről van szó. A Wharton pénzügyi iskolában tanult Taleb éppen az ott elsajátított ismeretek ellenkezőjét tette: a hirtelen összeomlásra készült éveken keresztül (az ún. naked shorting opciós kereskedéssel nap mint nap veszített egy kicsit), 2001. szeptember 11-én hirtelen nagyon gazdag lett, és a 2008-as válságban pedig milliárdos. A kevés extremisztáni jelenségre készült (a sok középszerisztáni után, ez utóbbiakat Taleb fogalma helyett Mérő László átlagisztáninak nevezi).

A (bevezetőben) feltett négy kérdés meglepő eredményt hozott: Egy átlagos 2 méter feletti magyar 204 cm, egy átlagos 90 év fölötti magyar 93 éves, egy 5 milliárd feletti vagyonnal rendelkező magyar átlagvagyona 22 milliárd forint, egy 5 milliárd dollár feletti tőkével rendelkező vállalat átlagosan 27 milliárdos tőkével rendelkezik. A biológiára tehát Átlagisztán (és ezzel együtt a normál eloszlást mutató Gauss-görbe) jellemző, a gazdaságra és technológiára ezzel szemben Extremisztán (amelyet a Cauchy-eloszlás mutat).

Átlagisztán normál eloszlású görbéje sok apró komponensből áll össze, jellemzi az átlaga (és "az átlag szórás nélkül nem ér semmit"), nincs tízszeres szórása. Extremisztánban nincs szórás (elvileg végtelen), elméleti átlag sincs, nincs tipikus eltérés az átlagtól, nem előrejelezhető.

Ennek legfőbb okai a következők: a tudás és tőke felhalmozódása, a biológiai evolúció, a növekvő komplexitás és az ún. Máté-effektus (akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól elvétetik; ezzel Barabási Albert-László is foglalkozik hálózatelméleti munkáiban).

Mérő László legújabb könyve, A csodák logikája, éppen az extremisztáni egyszeri és megismételhetetlen jelenségeket vizsgálja, a modellek kísérletekkel ellenőrizhetők (miért nem tudták a társadalomtudósok megjósolni a Szovjetunió felbomlását, a berlini fal leomlását, milyen volt a Big Bang, van-e szűznemzés stb.).

Az átlagisztáni okos ember előre tudja jelezni a jövőt, speciális tudása van, ezzel szemben az extremisztáni alkalmazkodni tud az előrejelezhetetlen jövőhöz, mivel tudása konvertálható tudás. Átlagisztánban erény és előny a konformizmus, a szabálykövetés; Extremisztánban a szkepticizmus a hasznos, és az egyszerűség is érték. A mindennapi életünk Átlagisztánban zajlik, de fel kell készülni extremisztáni jelenségekre is, többek között a tudás konvertálhatóságával is (Taleb szerint "válasszuk meg bölcsen, mikor legyünk ostobák"). És ez bizony újszerű kihívást jelent a jövő (felső)oktatása számára is.

A második emeleti nyelvészkönyvtárban minden hely foglalt volt az előadáson, az intézet munkatársaiból, egyetemi és szakkollégiumi hallgatókból, műhelytagokból álló közönség sok-sok továbbvezető kérdést tett fel az előadás után.

Köszönjük Mérő Lászlónak a sok új és hasznos információt közvetítő előadását és a remek hangulatú beszélgetést!