Mi a fröccs?! Kis magyar fröccstan
2019. július 04. csütörtök, 17:37

A fröccs fogalmának jelentés-összetevői

 

Tömbházmester, fütty, megviccelt bor, Újházy-fröccs, Tisza-fröccs, sportfröccs... Csupán néhány elnevezés a magyar köznyelv fröccskódexéből. E kérdéskörrel azért foglalkozhatunk a borkommunikáció kapcsán, mert a fröccs tipikusan bor és szóda keveréke. Vagy mégsem?

A fröccstípusok összegyűjtésekor rögtön egy terminológiai, nevezéktani problémába ütköztünk: hogyan definiálhatjuk a fröccsöt? Másképpen: mi szükséges ahhoz, hogy egy italt fröccsnek tekintsünk? Vajon a bor és a szóda valóban kötelező komponensei? De akkor miért szerepel több fröccsnévgyűjteményben is a lórúgás (egy rész brandy és egy rész kóla keveréke) vagy a postásfröccs (dupla feketekávé 2 vagy 5 cl rummal)? Vagy az alkoholos ital megléte lenne a meghatározó? Erre viszont ellenpélda az almafröccs (almalé szódával) és a gyerekfröccs (szörp szódával). Előzetes megfigyelések alapján tehát úgy tűnik, hogy kétféle fröccsöt különíthetünk el egymástól: szűkebb értelemben a bor és szóda valamilyen arányú, esetleg egyéb összetevővel is dúsított keverékét, illetve a fogalom tágabb értelmezésében bármely alkoholos és/vagy alkoholmentes ital vegyítését.

E cikk fő célja tehát az, hogy feltárja a magyar beszélői közösség írásban is adatolt fröccselnevezéseit és a nevek közötti jelentésviszonyokat. Ahhoz, hogy nyelvi adatokkal alátámasztott eredményekre juthassunk, 2017 őszén-telén internetes és offline (borozókban, büfékben végzett) kutatást is végeztünk Falyuna Nóra kollégámmal a témában: igyekeztünk minél több, különféle fröccsnévhez és értelmezésükhöz hozzájutni. A gyűjtés során a név mellett a megadott összetevőket és azok arányát is feljegyeztük, illetve megadtuk a forrást és az elnevezéshez kapcsolódó történetet, a fellelhető – de nem feltétlenül ellenőrizhető – kultúrtörténeti-etimológiai információkat is. A rokon értelmű szavak gyűjteményét a lista elkészülte után állítottuk össze.

A legismertebb és szinte minden fröccsszótárban idézett legendát a fröccs (név) születéséről Vinkó József 2017-es cikkéből idézem: „A hagyomány szerint a fröccsöt Jedlik Ányos találta ki 1842. október ötödikén, amikor a »nemzet mindenese«, Fáy András fóti présházában váratlanul előhúzott a háta mögül egy palackot, és szódát spriccelt a meglepett társaság borába. »Mi ez?« – kérdé Czuczor Gergely nyelvtudós. »Spriccer« – mondá Jedlik, a dinamó (és egyebek) feltalálója. »Túl németes – így Vörösmarty Mihály –, legyen inkább fröccs!«" (forrás). Ugyan a történet hitelessége igencsak kérdéses (Jedlik Ányos valóban előállított szén-dioxiddal kevert vizet, de ezt már korábban, a 18. században megtette az angol Joseph Priestley is, és a fröccs szó még sokáig nem szerepelt egyetlen magyar szótárban sem), mégis e 19. századi legenda a legtöbb, fröccsel foglalkozó honlapon előkerül.

Honnan eredhet tehát a fröccs név? A 2001-ben elektronikus formában megjelent Magyar etimológiai nagyszótár (MENsz.) a fröcsög 'cseppekben szétszóródik' címszó alatt közli a szót, az ige származékaként. A fröcsög, fröccsen, fröccsent, fröcsköl „szócsalád fröcs- töve hangutánzó eredetű, ehhez járulnak különböző gyakorító, kezdő, illetve műveltető képzők. A fröccs 'szódás bor' elvonás a fröccsent tövéből, a német eredetű spriccer magyarítására". A jelentését A magyar nyelv értelmező szótára a következőképpen adja meg: „két v. három deciliter olyan ital, amelynek fele, ill. kétharmad része bor, a többi szódavíz". Irodalmi példaként a szótár egy Krúdy Gyula-idézetet: „Útközben betér Péterhez vagy Pálhoz, hogy még egyetlen fröccsöt megigyon." és egy József Attila-szöveget hoz: „A munkásnak nem több a bére, / mint amit maga kicsikart, / levesre telik és kenyérre / s fröccsre, hogy csináljon ricsajt." A szótárban szerepel a fröccs átvitt értelmű, tréfás stílusminősítésű használata is: a lelki fröccs 'erkölcsi intés, lecke, prédikáció' jelentésben. Az előbb említett, az 1960-as évek elején kiadott értelmező szótár viszonylag rigorózus a fröccs mennyiségével (két-három deciliter), összetevőivel (bor és szódavíz) és keverési arányaival kapcsolatban (fele-fele vagy harmada-kétharmada). Vinkó József szerint azonban a magyar fröccskultusz lényegét a bor és víz keverési aránya adja, és maga is felsorol harmincnál is több elnevezést. A továbbiakban a saját gyűjteményünk elnevezései alapján vetem össze a fröccs különböző változatait.

Ha a bor és szóda keverékeit vizsgáljuk, akkor a legkisebb mennyiséget a harmat (vagy permet, suhintós) adja: a precizitásra törekvő definíció szerint ez 1 dl bor és 0,01 dl szóda keveréke, a procedurális magyarázat szerint „egy mindegy mekkora poharat megtöltünk borral, és fölötte ellövünk a szódásüveggel. Az üde permet belehullik a borba, felüdítvén azt". A legnagyobb, háromliternyi a kőműves fröccs: 25 dl bor (két és fél liter!) és 5 dl szóda keveréke. A kettő között bor és szóda szinte minden mennyiségben és bármely arányban vegyíthető egymással.

A korpusz alapján azonban úgy tűnik, hogy a fröccs készülhet a boron kívül más alkoholos italokból is: például az orosz fröccs vodka és szóda keveréke, a francia fröccs összetevői a házi pálinka és a szóda, a matrózfröccs (vagy tengeralattjáró) pedig egy korsó sörből és fél deciliter rumból áll össze.

Nemcsak a bor maradhat el a fröccsből, hanem a másik alapösszetevő, a szóda is. A szódavíz a gyűjteményünk tanúsága szerint helyettesíthető többek között kólával (a sok változatból néhány: kis-VBK, kisboxos, cibere, leó, vadász), Sprite-tal (Spröccs, szamuráj), kiviszörppel (Shrek-fröccs), málnaszörppel (macifröccs), pezsgővel (Kass-fröccs, Tisza-fröccs) vagy akár uborkalével (Újházy-fröccs), sőt legújabban energiaitallal is (lafikobra 'La Fiesta bor Kobra energiaitallal', ez utóbbi Herczeg Ágnes szíves közlése).

Ha ezek alapján azt gondolnánk, hogy mindenképpen kell alkohol a fröccshöz, tévedünk. A szörp és szóda különböző arányú keverékei is futhatnak fröccs elnevezés alatt (például: gyerekfröccs, kishörpi, gyümölcsfröccs, almafröccs). Ez utóbbi német rokona egyébként az ugyancsak szódával felhúzott almaléből álló Apfelspritz vagy Apfelschorle. Sőt fogyifröccsel is találkozhatunk, amely egy evőkanál almaecet és két deciliter szóda nem túl étvágygerjesztő vegyítésével jön létre. Nem javasolt azonban a TBC-fröccs fogyasztása, hiszen ez tablettás bort jelent kólával. A fogyasztó szempontjából pedig az egyik „legszomorúbb" változatnak a színészfröccs tekinthető, amely mindössze két deciliter langyos szódát „tartalmaz" (egy másik magyarázat szerint még csak nem is szóda, hanem: csapvíz szódával, langyosan).

 

Szinonimák és homonimák

 

A fröccsneveket összegző táblázat elkészítése egy soha véget nem érő folyamat, hiszen egyrészt az arányok és összetevők alapján számos szinonimával találkozunk; másrészt az azonos elnevezésekhez is nagyon különböző magyarázatok tartozhatnak; harmadrészt terminusegységesítés híján folyamatosan változó, szerteágazó jelentésviszonyokat kellene itt leképezni.

Ritka az, ha egy fröccsnévhez csak egy összetevőarány tartozik. Ilyen azonban a hármasugrás (1 dl bor + 5 dl szóda) vagy a vidéki (1 dl fehérbor + 1 dl kóla).

Az egyazon jelöltre vonatkozó, többféle rokon értelmű kifejezésre jó példa lehet a 6-3-as arányú, sporttörténelmi utalást tartalmazó magyarangol, Puskás-fröccs vagy Wembley-fröccs. Ezek az elnevezések egyazon motivációból származnak, és összekapcsolódó jelentésviszonyuk könnyen belátható. Ugyancsak azonos referenciájú kifejezéseket tartalmazó szócsalád az albérlő, lakófröccs, kisházmester, tömbházmester, sportfröccs is (1 dl bor és 4 dl szóda). A „ház lakói" jelentésmezőből itt csupán a sportfröccs név lóg ki. A fordított arány (4 dl bor + 1 dl szóda) szintén számos elnevezés alatt fut: bivalycsók, bivalyfröccs, háziúr, közös képviselő, nagyházmester, portásfröccs, tömbházmester. E két felsorolás rögtön rámutat egy problémára: mind a fröccsök, mind a fordítottjuk (az előzőhöz
képest éppen fordított a bor és szóda aránya) között előkerül a tömbházmester név.

 

Fröccs és fordított

Nagyfröccs Hosszúlépés

2+1    1+2

Házmester Viceházmester

3+2    2+3

Háziúr Lakófröccs

4+1    1+4

Polgármester Alpolgármester

6+4    4+6

Krúdy-fröccs Távolugrás

9+1    1+9

 

Egy szóalakhoz tehát több jelentés is kapcsolódhat. Például eltérhetnek egymástól a gyümölcsfröccs összetevői: az egyik forrás szerint 0,5 dl borból, 0,2 dl gyümölcsléből, 4 dl ásványvízből, a másik szerint 1 dl gyümölcsléből és 1 dl ásványvízből készül. A viceházmester aránymegadása sem egységes, a 2 dl borhoz hol 1, hol 3 dl szóda jár. És egyáltalán nem mindegy, hogy 1,5 liter bort és 5 dl szóda keverékét vagy pedig 5 deci bor és 5 deci szóda vegyítését kapja-e a fröccsöző, ha lámpást (maflást, maflát vagy beöntést) rendel. Ebben az esetben a nagyobb mennyiségű bor tűnik valószínűbbnek, az alapján a magyarázat alapján, hogy aki a lámpást megissza, az utána lámpással keresheti a józanságot; illetve a maflás elfogyasztása után úgy érezhetjük magunkat, mint akinek lekevertek egy maflást (pofont).

Abban sincs egyezség, hogy fehér-, rozé- vagy vörösbor-e a macifröccs alapja, ahány forrás, annyiféle magyarázat (1 dl vörösbor/rozé + 2-3 cl málnaszörp + jég + 2 dl hideg szóda, vagy: vörös kisfröccs + málnaszörp; száraz fehérbor + házi málnaszörp + igény szerint szóda).

A fröccsnevek sokféleségét tovább erősítik a regionális, egy-egy tájegységhez vagy városhoz köthető elnevezések. Ezt példázhatja a bor-kóla keverékek regionális tájnyelvi neve (VBK, boroskóla, boxos, cibere, leó, vadász, mixer); a pécsi Csongi-fröccs (a név motivációja már homályba vész); a Kőbányán használatos beöntés név vagy a szegedi Tisza-fröccs (3 dl vörösbor és 7 dl pezsgő). Ennek kapcsán szórakoztató feladat lehetne a regionális különbségek feltárása és egy fröccsnévtérkép megalkotása (erre ajelenleg rendelkezésre álló adatok még elégtelenek). Sőt nem csupán földrajzi egységekhez, hanem személyekhez (például: eszetlen) és vendéglátóipari egységekhez (például: Majorka-fröccs, mókusugrás) is kapcsolódhatnak új keverékek, és születhetnek ezáltal új elnevezések.

Mindezek után már szinte csupán a helyesírás iránt érzékenyeknek (vagy a fröccstáblát, itallapot íróknak) tűnik fel, hogy egyazon név is több, különféle írásmóddal szerepelhet (például: Tiszafröccs, Tisza-fröccs, Tisza fröccs; sóher fröccs, sóherfröccs; Deák bólé, Deákbólé, Deák-bólé, deákbólé, diákbólé).

Ember legyen a talpán, aki ezek alapján, itallapon történő gondos tájékozódás nélkül mer fröccsöt rendelni.

 

Eredet, etimológia

 

Az előbb bemutatott összetett jelentésviszonyok miatt, illetve rögzítettség (kodifikáció) és egységesítés híján a kifejezések eredete a legtöbb esetben nem ismert. Ha azonban mégis, akkor vagy viszonylag egyértelmű a kifejezések motiváltsága, transzparenciája (vö. a már említett hathármas, Puskás stb.), vagy pedig a név megszületése valamely ismert személyhez köthető.

József Attila szerint az egy deci bor és egy deci szóda keverékét egy „füttyre" meg lehetett inni, ezért fütty a fröccsfajta neve (másképpen: kisfröccs, tréfa, rövidlépés). A füttyhöz hasonló elnevezés a hajtás, amelyet Móra Ferenc szerint „egy hajtással lehet a gallér mögé küldeni" (a hajtás rokon értelmű nevei: nagyfröccs, fröccs, húzás, húzós, klasszikus fröccs, viceházmester). A zivatar (5 dl bor szóda nélkül) névadója, Boncz Géza szerint a vizet már előre beleöntötték a hordóba, ezért azt nem szükséges külön hozzáadni. Kihagyhatatlan ebből az összegzésből a 9 deci borból és 1 deci szódából álló Krúdy-fröccs, amelyben híres írónk szerint a víz megnevetteti a bort.

Nem csupán egy névhez köthető, hanem sporttörténeti eseményre is utal az előrelépés, amely a nevét Egervári Sándor, a lemondott labdarúgó-válogatott szövetségi kapitány nyilatkozata után kapta a 8:1-es futballvereség emlékére (aránya is ez: 8 dl bor + 1 dl szóda). És bizony nemcsak a sport, hanem általában véve a magyar történelem változásai is visszatükröződnek még a fröccsterminológiában is, ahogy a már többször idézett Vinkó József írja: „mennyi történelmi ismeret kellene annak elmagyarázásához, hogy az ötvenes években miért nevezték tömbházmesternek a háziúr nevű fröccsöt", vagy miképpen lett a 6+4-es párttitkárfröccsből polgármester. További kérdéseket vethetnek fel a foglalkozásokhoz illesztett fröccsnevek: vajon milyen képet festenek a fröccsfajtáink a portásokról, postásokról, matrózokról és kőművesekről?

 

Veszelszki Ágnes

2019

 

A cikk egy változata megjelent a
Borkommunikáció. Aszútól a zenitig
(Budapest: Századvég, 2018)
című kötetben.

 

 

 

 

 

 

 

Keresés

Google-ajánlat