Ollé János volt a KIM vendége
2013. március 15. péntek, 13:07

A Kommunikáció: internet és média műhely e féléves első nyilvános találkozójának meghívott vendége Ollé János (ELTE PPK) volt. A 2013. március 7-i műhelytalálkozót bekapcsoltuk az Egyetemi anyanyelvi napok rendezvénysorozatába.

Ollé János Virtuális környezet, virtuális oktatás címmel tartott bő félórás bevezető előadást, amelyet az egyik virtuális környezet, a Second Life (SL) működését illusztráló virtuális barangolás követett. Ezután kérdéseket lehetett feltenni az előadónak. A beszélgetést Balogh Andrea műhelytag moderálta.

kim olle kis

 

A virtuális környezetek oktatási hasznosítása kapcsán szó esett például arról, hogy legnagyobb előnyük a térfüggetlenség. Virtuálisan bejuthatunk olyan helyekre, ahova a valóságban nem (vagy csak veszélyek árán), például körbejárhatunk egy atomreaktorban. Vizsgálatok támasztják alá, hogy társas beilleszkedési zavarokkal küzdőknek is segítséget jelenthet a virtualitás. Mindenképpen külön kutatandó terület a virtuális metakommunikáció: gyakorlottnak kell lenni ahhoz, hogy avatárunkkal időben (a kommunikáció tempójának megfelelően) nonverbális jeleket is adjunk partnerünknek. Sajátos használati terület az ún. empátiatréning: virtuálisan kerekes székesek lettek a résztvevők, átélhették az ezzel kapcsolatos érzelmeket. Izgalmas kísérlet volt a háromnapos, napi 21 órás globális virtuális konferencia. Finnországban és Szingapúrban egyre sikeresebbek a valódi kontakttevékenység nélküli távoktatási formák.

A valóság és virtualitás kapcsolatáról néhány tévhitet is eloszlatott előadónk: az ELTE PPK virtuális kurzusain résztvevők 97%-a humán avatárt választott, nagyon ritka a virtuális nemváltás, az anonimitás pedig nem jellemző. A virtuális világ – például a Facebook közösségi oldallal szemben – nem, de legalábbis kevésbé addiktív: míg a közösségi oldalakon tevékeny közreműködésünk nélkül is „pörögnek” az események, addig a SL-ban nem történik semmi, ha mi nem csatlakozunk valamely  történéshez. Ezt láthattuk is az előadás időpontjában éppen „kihalt” virtuális ELTE PPK-n.

 

Az előadáson olyan sok vendégünk volt, hogy a nyelvészkönyvtárban nem is jutott mindenkinek ülőhely! Köszönjünk előadónknak az izgalmas előadást és mindenkinek a részvételt. Találkozzunk legközelebb, április 18-án 16 órakor.

 

 

 

Az előadáson készült fényképek

 

Ollé Jánosnak a témában megjelent könyvei:

Virtuális környezet, virtuális oktatás (Eötvös Kiadó, Budapest, 2012)

Oktatásinformatikai módszerek (Eötvös Kiadó, Budapest, 2013)

 

 

Ahogy egy hallgatónk látta:


Erős Katalin
Beszámoló Ollé János Virtuális környezet, virtuális oktatás című előadásáról

2013. március 7-én Ollé János tartott előadást a virtuális környezetről és oktatásról az ELTE BTK-n. Egy olyan technikai újdonságot ismerhettünk meg, amely Magyarországon még nem igazán elterjedt, azonban világszerte közel tízmillió ember használja rendszeresen. Az előadást követő beszélgetést Balogh Andrea moderálta.
Ollé János is részt vesz az ELTE PPK virtuális környezetének fejlesztésében. Az először videojátékra emlékeztető program egy olyan kommunikációs környezet, amellyel valós környezetet ábrázolhatunk, virtuális megjelenésünket saját ízlésünkre formálhatjuk, mindemellett pedig biztosított a kommunikáció a világ bármely pontjáról bejelentkezőkkel. Érdekes azonban, hogy míg a közösségi oldalakon szinte minden másodpercben történik valami, addig itt tájékozódnunk kell a történésekről, hogy más felhasználókkal találkozhassunk.
Ilyen lehet például egy konferencia. Manapság nem kell órákat utazni, hogy részt vehessünk egy nemzetközi konferencián. A virtuális tér segítségével otthonról, a számítógép mellől is nyomon követhetjük az eseményeket. Érdekesek például azok a találkozók, ahol a felhasználók „virtuális népviseletben" képviselik a hazájukat. Hasonlóan működik a virtuális oktatás is.
A virtuális én és a valós én kapcsolatát, valamint az anonimitást sokan fenntartásokkal fogadják, holott a gyakorlati tapasztalatok igen pozitívak. A legtöbb felhasználó ugyanis nem él vissza az anonimitással, az identitását sem változtatja meg. Érdekes, hogy a férfiak alig foglalkoznak a virtuális énjük formálásával, míg a nők igen nagy hangsúlyt fektetnek erre. A virtuális világnak csapatépítő szerepe is lehet. A valóságszerű élmény akár a csoportba való visszaszokást is elősegítheti.
Nemzetközi viszonylatban a virtuális terek felhasználása igen szélsőséges: van, ahol fejlesztik, máshol pedig leépítik. Elsősorban a felsőoktatásban, felnőttképzésben, konferenciákon használják. Azonban arra is lehetőséget kínál, hogy mielőtt a beteg kórházba kerül, megnézhesse, mi fog vele történni, de akár nehezen elérhető helyeket (például atomreaktorokat) is bejárhatunk a segítségével.
Az előadás méltán volt népszerű. Ollé János egy eddig csak felületesen ismert területet mutatott be az érdeklődő hallgatóságnak.

 

 

Módosítás dátuma: 2013. május 16. csütörtök, 23:29
 

Keresés

Google-ajánlat