Vizuális kommunikáció

Benedek, András;  Nyíri, Kristóf (eds.) 2011: Images in Language: Metaphors and Metamorphoses. Series Visual Learning 1. Frankfurt am Main: Peter Lang. 1. Auflage. (tartalom és preface)

Benedek, András – Nyíri, Kristóf eds. (2012): The Iconic Turn in Education. Series Visual Learning, vol. 2. Frankfurt/M.: Peter Lang.

Benedek, András – Nyíri, Kristóf eds. (2013): How to Do Things with Pictures: Skill, Practice, Performance. Series Visual Learning, vol. 3. Frankfurt/M.: Peter Lang.

Benedek, András – Nyíri, Kristóf eds. (2014): The Power of the Image: Emotion, Expression, Explanation. Series Visual Learning, vol. 4. Frankfurt/M.: Peter Lang.

Benedek, András – Nyíri, Kristóf eds. (2015): Beyond Words: Pictures, Parable, Paradoxes. Series Visual Learning, vol. 5. Frankfurt/M.: Peter Lang.

Benedek, András – Veszelszki, Ágnes eds. (2016): In the Beginning Was the Image. The Omnipresence of Pictures. Time, Truth, Tradition. Frankfurt/M.: Peter Lang.

Benedek András, Veszelszki Ágnes eds. (2017): Virtual Reality − Real Visuality: Virtual, Visual, Veridical. Series Visual Learning 7. Frankfurt am Main et al.: Peter Lang.

Bódi Zoltán – Veszelszki Ágnes 2006: Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság.

Boehm, Gottfried (Hrsg.) 1994: Was ist ein Bild? München: Wilhelm Fink Verlag, 3. Auflage 2001.

Brantner, Cornelia (2018): New Visualities of Space and Place: Mapping Theories, Concepts and Methodology of Visual Communication Research on Locative Media and Geomedia. Westminster Papers in Communication and Culture, 13(2), 14–30, DOI: https://doi.org/10.16997/wpcc.290

Cox, A. M. – Clough, P. D. – Marlow, J. 2008: Flickr: A first look at user behaviour in the context of photography as serious leisure. Information Research 13/1, paper 336. Online: http://informationr.net/ir/13-1/paper336.html [elérhető: 2008. 01. 06., letöltve: 2012. 08. 12.]

Czakó Zsolt 2005: Figyelem! In: Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor: Vizuális üzenetek tervezése és alkalmazása. Budapest: Magyar Iparművészeti Egyetem. 74–82.

Danesi, Marcel 2017: The Semiotics of Emoji. The Rise of Visual Language in the Age of the Internet. London et al.: Bloomsbury Publishing.

David, Gabriela 2009: Clarifying the mysteries of an exposed intimacy. Another intimate representation Mise-en-scène. In: Nyíri, Kristóf (ed.) 2009: Engagement and exposure. Mobile Communication and the ethics of social networking. Vienna: Passagen Verlag. 77–86.

Dede, Éva 2009: Énbemutatás és az ikonikus fordulat – amikor a képek beszélnek. In: Balázs, Géza – H. Varga Gyula (eds.) 2009: Ikonikus fordulat a kultúrában. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, Eger: Líceum Kiadó. 102–113.

Demeter Tamás 2007: Eszme- és kommunikációtörténeti tanulságok a mobil információs társadalom kutatói számára. Infonia 2007/4: 97–106.

Giulani, Luca 2006: Macht und Ohnmacht der Bilder. Eine frisch gewaschene Schürze und die gemordeten Mamelucken. In: Maar, Christa – Burda, Hubert (Hg.) 2006: Iconic worlds. Neue Bilderwelten und Wissensräume. Köln: DuMont. 185–204.

Gadamer, Hans-Georg 1984: Igazság és módszer. Budapest: Gondolat.

Gombrich, Ernst 1972: Művészet és illúzió. Budapest: Gondolat.

Horváth Dóra – Mitev Ariel – Veszelszki Ágnes 2013: Egy kiállítás mémei: a mémek megosztásának és interpretálásának fogyasztói élményvilága. In: Király Éva (szerk.): „Kiterjesztett” marketing. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola. 140−164.

Levy, Andrew 2007: The ladettes who glorify their shameful drunken antics on Facebook. Daily Mail Online. http://www.dailymail.co.uk/news/article-491668/The-ladettes-glorify-shameful-drunken-antics-Facebook.html [01. 11. 2010]

Ling, Rich 2009: Trust, cohesion and social networks. The case of quasi-illicit photos in a teen peer group. In: Nyíri, Kristóf (ed.) 2009: Engagement and exposure. Mobile Communication and the ethics of social networking. Vienna: Passagen Verlag. 59–75.

Lomas, Natasha 2009: Drunk Facebook photos killing your job prospects? Silicon.com. 05. 02. 2009. http://www.silicon.com/management/cio-insights/2009/02/05/drunk-facebook-photos-killing-your-job-prospects-39392454/ [01. 11. 2010]

Maar, Christa 2006: Iconic worlds. Bilderwelten nach dem iconic turn. In: Maar, Christa – Burda, Hubert (Hg.) 2006: Iconic worlds. Neue Bilderwelten und Wissensräume. Köln: DuMont. 11–14.

McLuhan, Marshall; Fiore, Quentin 1967: The Medium is the Message. New York: Random House.

Mitchell, W. J. T. 1992: The Pictorial Turn. Artforum, 1992/3. 89−94. Magyarul: Mitchell, W. J. T. [é. n.]: A képi fordulat. Online: http://balkon.c3.hu/2007/2007_11_12/01fordulat.html [ellenőrizve: 2011. 10. 23.]

Nyíri Kristóf 2000: A 21. század filozófiája felé. Előadás, elhangzott a Filozófia az ezredfordulón című konferencián, Kecskeméten, 2000. március 26-án. Online: http://www.phil-inst.hu/projects/kecske.met/nyiri_21.htm

Nyíri Kristóf 2003: A gondolkodás képelmélete. In: Neumer Katalin (szerk.): Kép, beszéd, írás. Budapest: Gondolat. 264–278.

Nyíri Kristóf 2011: Kép és idő. Budapest: Magyar Mercurius.

Redi, Miriam / Damon Crockett / Lev Manovich / Simon Osindero: What Makes Photo Cultures Different?

www.iconic-turn.de

Nyíri, Kristóf (ed.) 2009: Engagement and exposure. Mobile Communication and the ethics of social networking. Vienna: Passagen Verlag.

Reading, Anna 2009: The playful panopticon? Ethics and the coded self in social networking sites. In: Nyíri, Kristóf (ed.) 2009: Engagement and exposure. Mobile Communication and the ethics of social networking. Vienna: Passagen Verlag. 93–101.

Röttgers, Kurt 2009: The pornographic turn – or: the loss of decency. In: Nyíri, Kristóf (ed.) 2009: Engagement and exposure. Mobile Communication and the ethics of social networking. Vienna: Passagen Verlag. 87–91.

Schlobinski, Peter 2009: Von HDL bis DUBIDODO – (K)ein Wörterbuch zur SMS. Mannheim–Leipzig–Wien–Zürich: Duden.

Sos, Peter J. é.n.: A new folk art or narrowing the gap between the private and professional publishing on the net. freesideeurope.com

sz. n. 2010: A digitális kor véleményvezérei. BrandTrend, 2010. 11. 09. http://www.brandtrend.hu/hir/4683/a_digitalis_kor_velemenyvezerei.html [2010. 11. 09.]

Veszelszki Ágnes 2008: Vizuális megoldások a kreatív szövegalkotási gyakorlatokban. In: Anyanyelv-pedagógia, 2008/1.

Veszelszki Ágnes 2011: Image and Self-representation. In: Benedek, András; Nyíri, Kristóf (eds.): Images in Language. Metaphors and Metamorphoses. Visual Learning Vol. 1. Frankfurt am Main et al.: Peter Lang. 125−136.

Veszelszki Ágnes 2012: Connections of Image and Text in Digital and Handwritten Documents. In: Benedek, András − Nyíri, Kristóf (eds.): The Iconic Turn in Education. Visual Learning Vol. 2. Frankfurt am Main et al.: Peter Lang. 97−110.

Veszelszki Ágnes 2013a: Promiscuity of Images. Memes from an English-Hungarian Contrastive Perspective. In: Benedek, András − Nyíri, Kristóf (eds.): How To Do Things With Pictures: Skill, Practice, Performance (series Visual Learning, vol. 3). Frankfurt: Peter Lang. 115−127.

Veszelszki Ágnes 2013b: Humor a digitális kommunikációban: az internetes mémek. In: Vargha Katalin, T. Litovkina Anna, Barta Zsuzsanna (szerk.): Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó − ELTE Bölcsészettudományi Kar − Magyar Szemiotikai Társaság. 11−25.

Veszelszki Ágnes 2014a: Information visualization: Infographics from a linguistic point of view. In: Benedek, András − Nyíri, Kristóf (eds.): The Power of the Image (series Visual Learning, vol. 4). Frankfurt: Peter Lang. 99−109.

Veszelszki Ágnes 2014b: Információvizualizálás és nyelvészet – az infografikák példáján. In: Havas Ferenc − Horváth Katalin − Kugler Nóra − Vladár Zsuzsa (szerk.): Nyelvben a világ. Tanulmányok Ladányi Mária tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 327−335.

Veszelszki Ágnes 2015a: Érzelemkifejezési módok a digitális kommunikációban: emotikonok és reakciógif-ek. Magyar Nyelvőr 139/1: 74−85.

Veszelszki Ágnes 2015b: Emoticons vs. Reaction-Gifs. Non-Verbal Communication on the Internet from the Aspects of Visuality, Verbality and Time. In: Benedek, András − Nyíri, Kristóf (eds.): Beyond Words. Pictures, Parables, Paradoxes (series Visual Learning, vol. 5). Frankfurt: Peter Lang. 131−145.

Veszelszki Ágnes 2016: #time, #truth, #tradition. An Image-text Relationship on Instagram: photo and hashtag. In: Benedek András − Veszelszki Ágnes (eds.): In the Beginning was the Image: The Omnipresence of Pictures: Time, Truth, Tradition. (Series Visual Learning 6.) Frankfurt am Main: Peter Lang GmbH, Internationaler Verlag der Wissenschaften. 139−150.

Veszelszki Ágnes 2017: Verbális és vizuális agresszió online: az internetes trollok. Jel-Kép 2017/2: 17–29.

Veszelszki, Ágnes 2019: Do Online Motivational Messages Tell a Visual Story? In: András Benedek / Kristóf Nyíri (eds.): Vision Fulfilled. The Victory of the Pictorial Turn. Budapest: Hungarian Academy of Sciences / Budapest University of Technology and Economics. 215–226.

Van House, Nancy A. 2007: Flickr and public image-sharing: distant closeness and photo exhibition. In: Proceedings of the Conference on Human Factors in Computing Systems, San Jose, CA, USA. 2717–2722. Online: http://people.ischool.berkeley.edu/~vanhouse/VanHouseFlickrDistantCHI07.pdf [letöltve: 2012. 08. 12.]

Vincent, Jane 2012: Mediating Emotions via Visual Communications. An Exploration of the Visual Presentation of Self via Mobile Phones. In: Nyíri Kristóf (szerk.): The Iconic Turn in Education. Visual Learning Vol. 2. Frankfurt am Main et al.: Peter Lang. 85−96.

http://openhumanitiespress.org/books/download/Kuc-Zylinska_2016_Photomediations-A-Reader.pdf

Antos, Gerd/ Opiłowski, Roman (2014): Auf dem Weg zur Bildlinguistik. Perspektiven für eine neue linguistische Subdisziplin aus deutsch-polnischer Sicht. In: Antos, Gerd/ Opiłowski, Roman/Jarosz, Józef (Hrsg.): Sprache und Bild im massenmedialen Text. Formen, Funktionen und Perspektiven im deutschen und polnischen Kommunikationsraum. Wrocław-Dresden, S. 19-41.

Bucher, Hans-Jürgen (1999): Textdesign – Zaubermittel der Verständlichkeit? Die Tageszeitung auf dem Weg zum interaktiven Medium. In: Hess-Lüttich, Ernest W.B./ Holly, Werner/ Püschel, Ulrich (Hrsg.): Textstrukturen im Medienwandel. Frankfurt am Main, S. 31-59.

Bucher, Hans-Jürgen (2007): Textdesign und Multimodalität. Zur Semantik und Pragmatik medialer Gestaltungsformen. In: Roth, Kersten Sven/ Spitzmüller, Jürgen (Hrsg.): Textdesign und Textwirkung in der massenmedialen Kommunikation. Konstanz, S. 49-76.

Bucher, Hans-Jürgen (2010): Multimodalität – eine Universalie des Medienwandels: Problemstellungen und Theorien der Multimodalitätsforschung. In: Bucher, Hans-Jürgen/ Gloning, Thomas/ Lehnen, Katrin (Hrsg.): Neue Medien – neue Formate. Ausdifferenzierung und Konvergenz in der Medienkommunikation. Frankfurt am Main, S. 41-79.

Kroeber-Riel, Werner (1993): Bildkommunikation. Imagerystrategien für die Werbung. München.

Lischeid, Thomas (2012): Diagrammatik und Mediensymbolik. Multimodale Darstellungsformen am Beispiel der Infografik. Duisburg.

Norris, Sigrid (2004): Analyzing multimodal interaction: A methodological framework. New York/London.

Nöth, Winfried (2000): Der Zusammenhang von Text und Bild. In: Brinker, Klaus/ Antos, Gerd/ Heinemann, Wolfgang/ Sager, Sven (Hrsg.): Text- und Gesprächslinguistik. HSK-Bd.16.1. Berlin/New York, S. 489-496.

Rehm, Georg (2005): Hypertextsorten. Definition – Struktur – Klassifikation. Unveröffent. Manuskript der Dissertation. Gießen.

Schmitz, Ulrich (2011a): Blickfang und Mitteilung. Zur Arbeitsteilung von Design und Grammatik in der Werbekommunikation. In: Zeitschrift für angewandte Linguistik 54, S. 79–109.

Schmitz, Ulrich (2015): Einführung in die Medienlinguistik. Darmstadt.

Schröder, Thomas (2010): Die Bild-Zeitung: Wie ein Textmedium zu einem Medium der visuellen Kommunikation wird. In: Bucher, Hans-Jürgen/ Gloning, Thomas/ Lehnen, Katrin (Hrsg.): Neue Medien – neue Formate. Ausdifferenzierungen und Konvergenz in der Medienkommunikation. Frankfurt am Main, S. 169-188.

Storrer, Angelika (1999): Kohärenz in Text und Hypertext. In: Lobbin, Henning (Hrsg.): Text im digitalen Medium. Linguistische Aspekte Textdesign, Texttechnologie und Hypertext Engineering. Opladen/Wiesbaden, S. 33-66.

Tienken, Susanne (2015): Neue Medien, neue Formen? Hybridisierung als Aspekt sozialen Wandels. In: Hauser, Stefan/ Luginbühl, Martin (Hrsg.): Hybridiesierung und Ausdifferenzierung. Kontrastive Perspektiven linguistischer Medienanalyse. Frankfurt am Main, S. 31-56.

Weber, Wibke (2013): Typen, Muster und hybride Formen. Ein Typologisierungsmodell für interaktive Infografiken. In: Weber, Wibke/ Burmester, Michael/ Tille, Ralph (Hrsg.): Interaktive Infografiken. Berlin/Heidelberg, S. 25-37.

Weber, Wibke/ Rall, Hannes (2015): Hybride Konstruktionen bei interaktiven Inforgrafiken. In: Hauser, Stefan/ Luginbühl, Martin (Hrsg.): Hybridisierung und Ausdifferenzierung. Kontrastive Perspektiven linguistischer Medienanalyse. Frankfurt am Main, S. 261-288.

Weber, Wibke/ Wenzel, Alexandra (2013): Interaktive Infografiken: Standortbestimmung und Definition. In: Weber, Wibke/ Burmester, Michael/ Tille, Ralph (Hrsg.): Interaktive Infografiken. Berlin, Heidelberg, S. 3-23.

Żebrowska, Ewa (2013): Text – Bild – Hypertext. Frankfurt am Main.

Żebrowska, Ewa (2014): Visuelle Texte. Sichtbarkeit und optische Gestalt als Kategorien der Bildlinguistik. In: Antos, Gerd/ Opiłowski, Roman/ Jarosz, Józef (Hrsg.): Sprache und Bild im massenmedialen Text. Formen, Funktionen und Perspektiven im deutschen und polnischen Kommunikationsraum. Wrocław-Dresden, S. 43-54.

Visual literacy

An, Daechun. & Sang Hoon, K. (2007). Relating Hofstede's masculinity dimension to gender role portrayals in advertising: A cross-cultural comparison of web advertisements. International Marketing Review. 24(2), pp. 181-207.

Avgerinou, M. D. (2009). Re-Viewing Visual Literacy in the "Bain d'Images" Era. TechTrends. 53(2), p. 28-34. DOI: 10.1007/s11528-017-0188-y

Barnard, M. (1998). Art, Design and Visual Culture: An Introduction. London: Macmillan.

Berger, J. (1990). Way of Seeing. New York: Penguin Books.

Callahan, E. (2007). Cultural Differences in The Design of Human-Computer Interfaces: A Multinational Study of University Websites. PhD Thesis, Indiana University.

Felten, P. (2008). Visual Literacy. Change: The Magazine of Higher Learning. 40(6), pp. 60-64. DOI: 10.3200/CHNG.40.6.60-64

Jun, J. W. & Lee, H, S.(2007). Cultural Differences In Brand Designs And Tagline Appeals. International Marketing Review. 24(4), pp. 474-491. DOI: 10.1108/02651330710761035

Kress, G. & Leeuwen, T. (2006). Reading Images: The Grammar of Visual Design. New York: Routledge.

Lester, P. M. (2000). Visual Communication: Images With Messages. Boston: Wadsworth Cengage Learning.

Messaris, P. (1997). Visual Persuasion: The Role of Images in Advertising. California: Sage Publications.

Mirzoeff, N. (1999). What Is Visual Culture? N. Mirzoeff (Ed.), The Visual Culture Reader. London: Routledge.

Seels, B. A. (1994). Visual Literacy: The Definition Problem. In D. M. Moore & F. M. Dwyer (Ed.), Visual Literacy: A spectrum of visual learning (pp. 97-112). Englewood Cliffs, NJ: Educational Technology Publications.

Sinatra, R. (1986). Visual Literacy Connections to Thinking, Reading and Writing. Springfield, IL: Charles C- Thomas Publisher.

Stokes, S. (2002). Visual Literacy in Teaching and Learning: A Literature Perspective. Electronic Journal for the Integration of Technology in Education. 1(1), pp. 10-19.

Yenawine, P. (2015). Thoughts on Visual Literacy. In J. Flood, D. Lapp & S.B. Heath (Ed.), Handbook of Research on Teaching Literacy Through the Communicative and Visual Arts. Abingdon: Routledge Handbooks Online.

Internetes mémek

Apte, Mahadev L. (1985): Humor and laughter: An anthropological approach. Ithaca, N.Y., Cornell University Press.

Bauckhage, Christian (2011): Insights into Internet memes. In Proceedings of the Fifth International AAAI Conference on Weblogs and Social Media, 42–49. URL: https://www.aaai.org/ocs/index.php/ICWSM/ICWSM11/paper/view/2757.

Baym, Nancy K. (1995): The performance of humor in computer-mediated communication. Journal of Computer–Mediated Communication, 1.2. URL: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1083-6101.1995.tb00327.x/ful

Baym, Nancy K. (2010): Personal connections in the digital age. Cambridge, Polity.

Bernstein, Michael S. et al. (2011): 4chan and /b/: An analysis of anonymity and ephemerality in a large online community. MIT, 2014.07.27. URL: http://projects.csail.mit.edu/chanthropology/4chan.pdf

Blackmore, Susan 2000. The Meme Machine. Oxford: Oxford University Press.

Bowman, Shayne és Willis, Chris (2003): We Media: How audiences are shaping the future of news and information. Media Center at the American Press Institute, 2014.07.27. URL: http://www.hypergene.net/wemedia/download/we_media.pdf

Brown, John Seely és Duguid, Paul (2002): The Social life of information. Boston, Harvard Business School Press.

Burgess, Jean E. (2006): Hearing ordinary voices: Cultural studies, vernacular creativity and digital storytelling. Continuum: Journal of Media & Cultural Studies, 20.2. 201–214. DOI: http://dx.doi.org/10.1080/10304310600641737

Burgess, Jean E. (2008): 'All your chocolate rain are belong to us?' Viral video, YouTube and the dynamics of participatory culture. In Video vortex reader: Responses to YouTube. Szerk. Geert Lovink és Sabine Niederer. Amsterdam, Institute of Network Cultures, 101–109. URL: http://eprints.qut.edu.au/18431/

Calka, Michelle (2010): I can has community? A case study and reflection on norms and social support in a lolcat fan group. In Group communication: Cases for analysis, appreciation, and application. Szerk. Laura W. Black. Dubuque, Kendall Hunt, 83–90.

Coleman, Gabriella (2011): Anonymous: From lulz to collective action. Future of the Book. URL: http://mediacommons.futureofthebook.org/tne/pieces/anonymous-lulz-collective-action 2014.07.27.

Collins, Allan M., & Loftus, Elizabeth F. (1975): A spreading-activation theory of semantic processing. Psychological Review, 82.6. 407-428. DOI: http://dx.doi.org/10.1037/0033-295x.82.6.407

Csordás Tamás – Gőbel Nóra: Márkák mémekben: A LEGO- és a Barbie-márkák megítélése az internetes mémek tükrében. Apertúra, 2016. ősz. URL: http://uj.apertura.hu/2016/osz/csordas-gobel-markak-memekben-a-lego-es-a-barbie-markak-megitelese-az-internetes-memek-tukreben/

Csordás, Tamás (2015): A fogyasztói részvétel mint marketingkommunikációs eszköz a digitális médiában. PhD-értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. DOI: http://dx.doi.org/10.14267/phd.2016004.

Dawkins, Richard (1976): The selfish gene. New York, Oxford University Press.

De la Rosa-Carillo, Ernesto León 2015: On The Language of Internet Memes. Ph.D. diss. Tucson: University of Arizona. http://arizona.openrepository.com/arizona/handle/10150/556817 [2017. 12. 20.]

Dennett, Daniel C. 1995: Darwin's Dangerous Idea: Evolution and the Meanings of Life. New York: Touchstone.

Domokos Mariann – Vargha Katalin 2015: Elektronikus választási folklór 2014. Replika. Belépés jelszóval! Online világok és kutatási módszereik. 2015/1–2, 90–91: 141–169.

Dörnyei Krisztina & Mitev Ariel (2015): Netnográfia. In Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Szerk. Horváth Dóra & Mitev Ariel, Budapest, Alinea Kiadó, 157-185.

Fossey, Ellie et al. (2002): Understanding and evaluating qualitative research. Australian and New Zealand Journal of Psychiatry, 36.6. 717–732. DOI: http://dx.doi.org/10.1046/j.1440-1614.2002.01100.x

Gatherer, Derek 1998: Why the 'Thought Contagion' Metaphor Is Retarding the Progress of Memetics. Journal of Memetics – Evolutionary Models of Information 2/2: 135–158.

Gelkopf, Marc és Kreitler, Shulamith (1996): Is humor only fun, an alternative cure, or magic? The cognitive theraputic potential of humor. Journal of Cognitive Psychotherapy, 10.4. 235–254.

Gere, Charlie (2002): Digital culture. London, Reaktion Books.

Green, Joshua, & Jenkins, Henry (2011): Spreadable Media: How Audiences Create Value and Meaning in a Networked Economy. In The Handbook of Media Audiences. Szerk. Nightingale, Virginia. Malden, MA, Wiley-Blackwell, 109-146.

Grundlingh, Lezandra 2017: Memes as speech acts. Social Semiotics 1–22.

Hargittai, Eszter and Walejko, Gina (2008): The participation divide: Content creation and sharing in the digital age. Information, Communication & Society, 11.2. 239–256. DOI: http://dx.doi.org/10.1080/13691180801946150

Horváth Dóra – Mitev Ariel – Veszelszki Ágnes 2013: Egy kiállítás mémei: a mémek megosztásának és interpretálásának fogyasztói élményvilága. In Király Éva (szerk.): „Kiterjesztett" marketing. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola. 140–164.

Horváth Dóra – Mitev Ariel 2016: Memes at an Exhibition: Consumer Interpretations of Internet Memes. In Verlegh, Peeter − Voorveld, Hilde − Eisend, Martin (szerk.): Advances in Advertising Research (VI). Wiesbaden: Springer Fachmedien. 51−62.

Howard, Philip N. et al. (2011): When do states disconnect their digital networks? Regime responses to the political uses of social media. Communication Review, 14. 3. 216–232. DOI: http://dx.doi.org/10.1080/10714421.2011.597254

Istók Béla 2017a: Vizuo-verbális humor: a nemzetspecifikus mémek pragmatikai jellemzői. In H. Nagy Péter (főszerk.): A Selye János Egyetem Nemzetközi Doktorandusz Konferenciája (2016). Komárom: Selye János Egyetem. 274–286.

Istók Béla 2017b: „Pofára esett, mint a zsíros kenyér". A humor és az internetes mémek kapcsolata egy emlékezetes megmozdulás tükrében. In Novák Anikó (szerk.): Kölcsönös átszövődések. A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma 2016. évi PhD-konferenciájának tanulmányaiból. Budapest: Külgazdasági és Külügyminisztérium. 168–185.

Istók Béla 2018: Humoros vagy sértő? Az internetes mémek elmélete és gyakorlata. Századvég 87 (2018/1): 127–153.

Jenkins, Henry et al. (2009): If it doesn't spread, it's dead: Creating value in a spreadable marketplace. Convergence Culture Consortium, MIT. URL: http://www.convergenceculture.org/weblog/2010/04/convergence_culture_consortium.php

Karafiáth Balázs László 2014: Memetikai marketing. In Karlovitz János Tibor (szerk.): Válogatott tanulmányok a II. IRI Társadalomtudományi Konferencia anyagaiból. Komárno: International Research Institute. 39–50.

Klemm, Michael – Stöckl, Hartmut 2011: „Bildlinguistik" – Standortbestimmung, Überblick, Forschungsdesiderate. In Hajo, Diekmannshenke – Klemm, Michael – Stöckl, Hartmut (szerk.): Bildlinguistik. Theorien – Methoden – Fallbeispielen. Berlin: Erich Schmidt. 7–18.

Knobel, Michele és Lankshear, Colin (2007): Online memes, affinities, and cultural production. In A new literacies sampler. Szerk. Michele Knobel és Colin Lankshear. New York, P. Lang, 199–227.

Koch, Daniel 2015: It's Not (Only) The Joke's Fault: A Speech Act Approach To Offensive Humor. Philosophisches Jahrbuch 122/II: 318–338.

Krishnamurthy, Sandeep, & Dou, Wenyu (2008): Advertising with User-Generated Content: A Framework and Research Agenda. Journal of Interactive Advertising, 8.2. 1-7. DOI: http://dx.doi.org/10.1080/15252019.2008.10722137.

Krishnamurthy, Sandeep, & Kucuk, S. Umit (2009): Anti-branding on the internet. Journal of Business Research, 62.11. 1119-1126. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.09.003.

Kucuk, S. Umit (2015): A semiotic analysis of consumer-generated antibranding. Marketing Theory, 15.2. 243-264. DOI: http://dx.doi.org/10.1177/1470593114540677.

Lefler, Jordan (2011): I can has thesis? A linguistic analysis of lolspeak. MA-szakdolgozat. Interdepartmental Program in Linguistics, Louisiana State University. URL: http://etd.lsu.edu/docs/available/etd-11112011-100404/unrestricted/Lefler_thesis.pdf

Leung, Louis (2009): User-generated content on the Internet: An examination of gratifications, civic engagement and psychological empowerment. New Media & Society, 11.8. 1,327-1,347. DOI: http://dx.doi.org/10.1177/1461444809341264

Lievrouw, Leah és Sonia Livingstone szerk. (2002): Handbook of new media: Social shaping and social consequences of ICTs. London, Sage.

Marsden, Paul (2002): Brand positioning: meme's the word. Marketing Intelligence & Planning, 20.5. 307-312. DOI: http://dx.doi.org/10.1108/02634500210441558.

Mátyus Imre 2016: „Apu, mi az a kék halál?" A képalapú internetes mémek mint a kollektív identitás elemeinek hordozói. Apertúra. Film – Vizualitás – Elmélet 12/1. http://uj.apertura.hu/2016/osz/matyus-apu-mi-az-a-kek-halal-a-kepalapu-internetes-memek-mint-a-kollektiv-identitas-elemeinek-hordozoi/ [2017. 12. 20.]

Meyer, John C. (2000): Humor as a double-edged sword: Four functions of humor in communication. Communication Theory, 10.3. 310–331. DOI: http://dx.doi.org/10.1111/j.1468-2885.2000.tb00194.x

Milner, Ryan M. (2013a): Pop polyvocality: Internet memes, public participation, and the Occupy Wall Street movement. International Journal of Communication, 7. URL: http://ijoc.org/index.php/ijoc/article/view/1949

Milner, Ryan M. (2013b): FCJ-156 hacking the social: Internet memes, identity antagonism, and the logic of lulz. Fibreculture Journal, 22. URL: http://ijoc.org/index.php/ijoc/article/view/1949

Milner, Ryan M. 2012: The World Made Meme: Discourse and Identity in Participatory Media. Ph.D. diss. Lawrence: The University of Kansas. https://kuscholarworks.ku.edu/bitstream/handle/1808/10256/Milner_ku_0099D_12255_DATA_1.pdf?sequence=1 [2017. 12. 20.]

Miltner, Kate M. 2016: "Nem kell cukiság a LOLCatbe": A műfaj, a társadalmi nemek és a csoportidentitás szerepe az internetes mémek értelmezésében és fogyasztásában. Ford. Sütő Zsuzsa és Pölcz Róbert. Apertúra, 2016. ősz. URL: http://uj.apertura.hu/2016/osz/miltner-nem-kell-cukisag-a-lolcatbe-a-mufaj-a-tarsadalmi-nemek-es-a-csoportidentitas-szerepe-az-internetes-memek-ertelmezeseben-es-fogyasztasaban/

Nyirő Nóra, Csordás Tamás, & Horváth Dóra (2012): Mindenki másképp vesz részt: A közönség-részvétel, mint médiafogalom marketing-megközelítéseinek kritikus elemzése. Médiakutató, 13.3. 97-116. URL: http://mediakutato.hu/cikk/2012_03_osz/04_kozonsegreszvetel_marketing/

Osterroth, Andreas 2015: Das Internet-Meme als Sprache-Bild-Text. Image 22: 26–46.

Osterroth, Andreas 2016: Semiotics of Internet Memes. 443–456. In Progress (12/2018). https://www.researchgate.net/publication/319236833_Semiotics_of_Internet_Memes?focusedCommentId=5a24f742b53d2f0bba416d15 [2017. 12. 04.]

Papdi-Pécskői Viktor 2017: Internetes mémek és jelenségek enciklopédiája. Szeged: Magánkiadás.

Phillips, Whitney M. (2012): This is why we can't have nice things: The origins, evolution, and cultural embeddedness of online trolling. PhD-disszertáció, University of Oregon. URL: http://hdl.handle.net/1794/12528

Pölcz Róbert – Matuska Ágnes (szerk.) 2016: Internetes mémek – (poszt?)memetika. Apertúra. Film – Vizualitás – Elmélet 12/1. http://uj.apertura.hu/2016-osz-xii-evfolyam-1-szam-internetes-memek-posztmemetika/ [2017. 11. 23.]

Rintel, Sean (2013): Crisis memes: The importance of templatability to Internet culture and freedom of expression. Australasian Journal of Popular Culture, 2.2. 253–271. DOI: http://dx.doi.org/10.1386/ajpc.2.2.253_1

Shao, Guosong (2009): Understanding the appeal of user–generated media: A uses and gratification perspective. Internet Research, 19. 1. 7–25. DOI: http://dx.doi.org/10.1108/10662240910927795

Shifman, Limor (2007): Humor in the age of digital reproduction: Continuity and change in Internet–based comic texts. International Journal of Communication, 1. 187–209. URL: http://ijoc.org/index.php/ijoc/article/viewFile/11/34

Shifman, Limor (2012): An anatomy of a YouTube meme. New Media & Society, 14.2. 187–203. DOI:: http://dx.doi.org/10.1177/1461444811412160

Shifman, Limor (2013): Memes in a digital world: Reconciling with a conceptual troublemaker. Journal of Computer–Mediated Communication, 18.3. 362–377. DOI: http://dx.doi.org/10.1108/10662240910927795

Shifman, Limor (2013): Memes in Digital Culture. Cambridge, MA, MIT Press.

Shifman, Limor 2016: Az internetes mémek definiálása. Ford. Pölcz Róbert. Apertúra 12/1. http://uj.apertura.hu/2016/osz/shifman-az-internetes-memek-definialasa/ [2017. 12. 29.] [Angol nyelven: Shifman, Limor 2014: Defining Internet memes. In uő: Memes in Digital Culture. Cambridge: MIT Press. 37–54.]

Shifman, Limor és Blondheim, Menahem (2010): The medium is the joke: Online humor about and by networked computers. New Media & Society, 12.8. 1,348–1,367. DOI: http://dx.doi.org/10.1177/1461444810365311

Shifman, Limor és Thelwall, Mike (2009). Assessing global diffusion with Web memetics: The spread and evolution of a popular joke. Journal of the American Society for Information Science and Technology, 60.12. 2,567–2,576. DOI: http://dx.doi.org/10.1002/asi.21185
Stryker, Cole (2011): Epic win for Anonymous: how 4chan's army conquered the Web. New York, Overlook Duckworth.

Veszelszki Ágnes 2013a: Humor a digitális kommunikációban: az internetes mémek. In Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.): Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó – ELTE Bölcsészettudományi Kar – Magyar Szemiotikai Társaság. 11–25.

Veszelszki Ágnes 2013b: Promiscuity of Images. Memes from an English-Hungarian Contrastive Perspective. In: Benedek, András − Nyíri, Kristóf (szerk.): How To Do Things With Pictures: Skill, Practice, Performance. Series Visual Learning, vol. 3. Frankfurt: Peter Lang. 115−127.

Veszelszki Ágnes 2017: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába. Budapest: L'Harmattan Kiadó.

Wiggins, Bradley E., & Bowers, G. Bret (2015): Memes as genre: A structurational analysis of the memescape. New Media & Society, 17.11. 1886-1906. DOI: http://dx.doi.org/10.1177/1461444814535194.

Williams, Kathleen A. (2012): Fake and fan film trailers as incarnations of audience anticipation and desire. Transformative Works and Cultures, 9. URL: http://journal.transformativeworks.org/index.php/twc/article/view/360

Zittrain, Jonathan L. (2014): Reflections on Internet Culture. Journal of Visual Culture, 13.3. 388-394. DOI: http://dx.doi.org/10.1177/1470412914544540.

Dancygier, Barbara, and Lieven Vandelanotte 2017 "Internet memes as multimodal constructions." Cognitive Linguistics 28(3): 565–598.

Davis, Corey B., Mark Glantz, and David R. Novak 2016 " 'You can't run your SUV on cute. Let's go!': Internet memes as delegitimizing discourse." Environmental Communication 10(1): 62–83.

Gal, Noam, Limor Shifman, and Zohar Kampf 2013 " 'It Gets Better': Internet memes and the construction of collective identity." New Media and Society 17(1): 1–17.

Knobel, Michele, and Colin Lankshear 2007 "Online memes, affinities, and cultural production." In A New Literacies Sampler, ed. by Michele Knobel, and Colin Lankshear, 199–227. New York: Peter Lang.

Lou, Adrian 2017 "Multimodal simile: The "when" meme in social media discourse." English Text Construction 10(1): 106–131.

Milner, Ryan M. 2013 "Pop polyvocality: Internet memes, public participation, and the Occupy Wall Street movement". International Journal of Communication 7: 2357–2390. http://ijoc.org/index.php/ijoc/article/view/1949

Raivio, Oskari 2016 "Classical Art Memes as an affinity space. A faceted classification on an online entertainment page." MA thesis, University of Helsinki. https://helda.helsinki.fi/bitstream/handle/10138/167404/classica.pdf?sequence=2 (accessed 18 August 2017).

Ross, Andrew S., and Damian J. Rivers 2017 "Digital cultures of political participation: Internet memes and the discursive delegitimization of the 2016 U.S presidential candidates." Discourse, Context & Media 16: 1–11.

Shifman, Limor 2011 "An anatomy of a YouTube meme." New Media and Society 14(2): 187–203.

Shifman, Limor 2013 "Memes in a digital world: Reconciling with a conceptual troublemaker." Journal of Computer-Mediated Communication 18(3): 362–377.

Shifman, Limor 2014 Memes in Digital Culture. Cambridge, MA: MIT Press.

Wiggins, Bradley E., and Bret G. Bowers 2014 "Memes as genre: A structurational analysis of the memescape." New Media and Society 17(11): 1886–1906.

A bibliográfia szerkesztés alatt van, egyelőre nem egységes a jelölési rendszere.